Draskovics: A szocializmust le kell rombolni
További Magyar cikkek
A kormány alapállása nyugdíjügyben világos: minden problémára szeretnénk olyan választ adni, ami elfogadható a társadalom széles körében. A döntéseket 2007 második felében, 2008-ban lehet meghozni, de a rendszer jellegéből adódóan azok egy része minden bizonnyal később lép hatályba - mondta Draskovics Tibor a Pénzügykutató és az Allianz Hungária közös, nyugdíjreformról szóló szerdai konferenciáján.
Az államreform-bizottság vezetője szerint a nyugdíjkorhatárt emelni kell - mint fogalmazott, részben adminisztratív eszközökkel -, valamint a privilégiumok megszüntetésével csökkenteni kell a rendszerben az egyenlőtlenségeket. A rokkantsági rendszerben "tisztázni kell a társadalombiztosítás elvi kérdéseit, mert most társadalombiztosításról beszélünk, közben viszont egy állami egészségügyet tartuk fenn" - fogalmazott Draskovics.
Az állam ne legyen fejős tehén
Az államreformról az azt felügyelő bizottság vezetője azt mondta: rövid távon, elsősorban kiadáscsökkentéssel egyensúlyt kellene teremteni, míg a rövidnél valamivel hosszabb távon le kell rombolni a szocializmust. "Nem tisztáztuk eddig, hogy ebben az alapvetően versengő, magántulajdonon alapuló piacgazdaságban hol húzódnak a felelősségek, ki felel a polgárok boldogulásáért" - fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Szerinte fel kell hagyni azzal, hogy az államot, a költségvetést olyan bankautomatának tartjuk, amelyből a politikusok ígéretei szerint bármikor bárki annyi pénzhez juthat, amennyihez szeretne.
A rendszerek finanszírozása fenntartható legyen, elviselhetetlen színvonalromlás és állandó túlköltekezés nélkül tudjanak reális költségvetési keretek között működni. Lehet kevesebből többet kihozni, csak egészen másképp, a mostaninál hatékonyabban kell csinálni, érdekeltséget teremteni az igazgatásban, közszolgálatásban dolgozók számára is - foglalta össze Draskovics az államreform minden ellátórendszerre - így nemcsak a nyugdíjellátásra - irányuló legfőbb célkitűzését.
Az alacsonyan képzettek vannak bajban
A nyugdíjreform a negyvenes évek végén és az ötvenes években született kétmillió emberről szól. Ebből az 1,966 millió emberből már nyugdíjban van 326 ezer, a maradék 1,64 millióból csupán 1,299 millió szerzett szolgálati időt - hívta fel a figyelmet Augusztinovics Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa.
Ennél is aggasztóbb, hogy a 8 osztályt végzettek és a szakmával rendelkezők csupán 66,4 és 77,6 százalékát szerezték meg az átlagos nyugdíjjárulék-alapnak, mondta az akadémiai szakértő. Így ők negyvenéves munkaviszony esetén is csak a jövedelmük 43-50 százalékára számíthatnak induló nyugdíjként, szemben az egész népességre jellemző 67,5 százalékkal.
Még döbbenetesebbnek nevezte a szakértő, hogy a kétmillió emberből 522 ezer nem nyugdíjas 2005-re még nem szerzett jogosultsági időt sem. Emiatt tömeges és végletes időskori nyomor fenyeget már a jövő évtizedben, mondta Augusztinovics Mária, aki szerint kétféle nyugdíj kellene: egy állampolgári alapnyugdíj és egy öregségi munkanyugdíj.
Illúzió az állampolgári nyugdíj
Az akadémiai szakértőtől eltérően Antal László, a Pénzügykutató munkatársa úgy vélekedett, a nyugdíjreform hatásai ennél sokkal hosszabb távra szólnak. Az állampolgári jogon járó nyugdíjról is azt mondta: az nem 10-20 év alatt megközelíthető cél. Az ezzel kapcsolatos célkitűzés olyan, mint az iránytű, de amit most kell megcsinálni, ahhoz turistatérkép kell - fogalmazott Antal László.
A pénzügykutatós szakember felhívta a figyelmet arra, hogy idén a nyugdíj és az egészségügy már önmagában megtermelte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet, amennyit az euróbevezetés feltételeit megfogalmazó maastrichti kritériumok összesen megengednének az államháztartás egészének. A magyar gazdaság Antal szerint átlépett abba a fázisba, hogy az egyensúlyromlás önfenntartóvá, öngerjesztővé válik.
Nem az a baj, hogy a nyugdíjrendszer második pillére, a magán-nyugdíjpénztári rendszer a 3 százalékos hiánynak a felét okozta, hanem az, hogy az állami tb-alapok így is összehozták a másik felét - mondta Antal, aki kétségeit fogalmazta meg a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban is. Nem hiszem, hogy ettől nagyobb lesz a járulékalap, ráadásul növekedni fog a munkanélküliség is, mondta, hozzátéve: a nyugdíjszámítás módján is változtatni kell, el kell mozdulni a svájc indexálásról az ár alapú felé.
Bokros megszüntetné a 13. havi nyugdíjat
Nem értett egyet az állampolgári nyugdíj bevezetésével Bokros Lajos sem, aki szerint ez csak növelni azt az attitűdöt, hogy nem kell járulékot fizetni, úgyis mindenki kap majd ellátást idős korában. Az időskori nyomor enyhítésére rászorultsági alapon szociális segélyt adna a volt pénzügyminiszter, aki a rokkantnyugdíjak rendszerét és a 13. havi nyugdíjat is megszüntetné.
Előbbit olyan egészségügyi-szociális segélyre váltaná, amelyet évente kellene megigényelni, míg az utóbbira fordított pénzből inkább egészségügyi járulékot fizetne. Ez ugyan jövedelemcsökkenést okozna a nyugdíjasoknál, de legalább ők is megéreznék, hogy az egészségügyi ellátás - amelyet ez a korosztály az átlagosnál gyakrabban vesz igénybe - nincs ingyen, mondta Bokros. A volt pénzügyminiszter emellett a nyugdíjrendszer első pillérénél, a társadalombiztosítási nyugdíjaknál bevezetné svéd mintára az egyéni számlás rendszert. Szerinte ez nem rontaná a második és harmadik pillérek hatékonyságát, de megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy a nyugdíj a mindenkori kormányok politikai játékszere legyen.
Konferenciák áprilisig
A Pénzügykutató jövő tavaszig minden hónapban szervez konferenciát valamilyen reformról, hogy politikai konfliktusok helyett civil módon, egyenrangú párbeszéd folyjon arról, milyen legyen Magyarország az elkövetkezendő években. Novemberben az egészségügyről, decemberben az önkormányzatoktról, majd jövőre előbb az oktatásról, aztán az állam szerepéről, majd a szociálpolitikáról tanácskoznak, a rendezvénysorozatot egy adókonferencia zárja áprilisban.
"Hogy akkor ki lesz kormányon, és ki lesz ellenzékben, az számomra mindegy" - mondta Lengyel László.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
