Mielőbb nyugdíjasnak lenni, mostanáig ez volt az élet értelme

Jelen pillanatban több mint félmillió korhatár alatti rokkantnyugdíjas van Magyarországon. Közülük csak minden tizenegyedik-tizenkettedik vállal bejelentett munkát, szemben a nyugat-európai államokkal, ahol minden harmadik dolgozik, hozott példát Kiss Péter kancelláriaminiszter arra, hogy számos tennivaló van nyugdíjügyben. Ebben a helyzetben okkal feltételezhető, hogy a különbség abból adódik: a munkát vállaló rokkantnyugdíjasok nagy része feketén teszi ezt.

Heteken belül minden kiderül

A Pénzügykutató Zrt. konferenciáján a szocialista politikus elmondta, a kormány heteken belül három olyan ügyben is benyújt törvényjavaslatot az Országgyűléshez, amit tavaly nem sikerült elrendezni. A kabinet korrigálni kívánja az előre hozott nyugdíjakkal kapcsolatos múlt évi bakit. Akkor a szabad demokraták a Fidesszel közösen leszavazták a kormány tervét, aminek következményeként a férfiaknál az előre hozott nyugdíjkorhatár 60-ról 59 évre csökkenne 2008. január 1-jétől. A kabinet most beterjesztendő javaslata ismét 60 éven rögzítené a korhatárt. (A nőké egy 1997-es törvénymódosítás miatt 59 évre emelkedik.)

A heteken belül a parlament elé kerülő csomag része lesz a résznyugdíj és a minimális nyugdíj rendezése is, az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban pedig az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően kívánják átírni a szabályokat.

Óvatosan fogalmaztak

Az ezeknél fajsúlyosabb ügyeket még mindig csak kerülgeti a kormányzat. Kiss Péter jelezte, szerinte a 2015-2025 közötti időszakban nyugdíjkorhatár-emelést kell végrehajtani, amit nemcsak a várható élettartam növekedése indokol, hanem az is, hogy Nyugat-Európában ugyanerre a lépésre kényszerülnek az országok. Kiss véleményét osztotta Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter és Holtzer Péter, a nyugdíjkerekasztal elnöke is.

Érzékeny pont még a nyugdíjemelés mértékét meghatározó szabály esetleges módosítása. Jelenleg az úgynevezett svájci indexálás alapján emelkedik a nyugdíj. Felerészben az országos nettó átlagkereset növekedése, felerészben az infláció határozza meg, hogy a nyugdíjra jogosultak mennyivel kapnak többet egyik évről a másikra. A kancelláriaminiszter is úgy fogalmazott, vitát kívánnak indítani az indexálás ügyében.

Egészen mostanáig az volt az élet értelme, hogy minél előbb nyugdíjba menjen az adott személy, és minél magasabb járadékot kapjon - érzékeltette Draskovics azt, hogy mennyire nagyvonalúak voltak a nyugdíjba menetel és a nyugdíj-megállapítás szabályai. Draskovics pénzügyminiszteri posztot is betöltött abban az időszakban, amelyet most ezzel jellemzett. Ezen korrigálnak, mondta most, hogy ne a fent említett legyen a nyugdíjrendszer üzenete, hanem az, hogy az eddiginél nagyobb erőfeszítést kelljen tenni ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kapjon, és hogy minél tovább maradjanak a munkapiacon az egyének.

Emlékeztetett arra, hogy a nagyon magas, 80 százalék körüli helyettesítési rátát amiatt is le kellett faragni a januártól életbe lépő új nyugdíjmegállapítási szabályok révén (például a valorizáció módosításával), hogy ne ösztönözzön a minél előbbi nyugdíjba vonulásra. Az új szabályok miatt aki jövőre megy nyugdíjba, 8 százalékkal kevesebbet kap a Nyugdíjbiztosítótól, mintha még idén lépné meg ezt. (A helyettesítési ráta azt mutatja, hogy a munkában töltött idő alatt elért átlagkeresethez képest mekkora a nyugdíjba vonuláskor a kapott járadék. A 80 százalékos ráta azt takarja, hogy a munkaviszonyban megkeresett átlagbér 80 százalékára számíthat, aki elmegy nyugdíjba.)

Mondott is szigorítást, meg nem is

A konferencián felszólaló Varga Mihály, a Fidesz alelnöke kínosan ügyelt arra, hogy a helyettesítési ráta kapcsán ne ejtse ki a "csökkentés" szót. A volt pénzügyminiszter 10 pontos javaslatcsomag ismertetésekor úgy fogalmazott, a helyettesítési ráta magas.

Ugyancsak kerülte a politikailag népszerűtlen kifejezést a minimálbér adómentességéről. Szavai szerint abban partnerek, hogy a minimálbér adómentességét gondolják újra. Nem mondta ki azt, hogy töröljék is el.

Más kérdés, hogy sok év után idén először már nem adómentes a minimálbér, hiszen az adószabályokban nem emelték a legkisebb keresetet adómentessé tevő jóváírás mértékét, holott a minimálbér nőtt év elején. Idén tehát a minimálbért keresők néhány százalékos személyi jövedelemadót fizetnek, jövőre valamivel még többet.

Varga szerint ki kell tűzni egy céldátumot, hogy addigra a nyugdíjrendszer átalakításának minden intézkedését hozza meg a kormányzat. Ez lehetne 2013, mivel akkor amúgy is jelentős változások állnak be a nyugdíjszabályoknál. A tízpontos javaslatcsomag része az is, hogy a munkában maradást ösztönözni kellene, kívánatos lenne az adókedvezmények szélesítésével az öngondoskodási hajlandóságot erősíteni, és Varga szerint ugyancsak szükség lenne arra, hogy kampány induljon az állami pillérből a magán-nyugdíjpénztári pillérbe történő átcsoportosítás fékezésére.

A hivatalok országa lehetünk

Jövő nyárra teszi le a kormány asztalára a háttértanulmányokkal megtámogatott munkáját a nyugdíjkerekasztal, és onnan már a politikusok dolga, hogy az eléjük rakott különféle variációk közül válasszanak - mondta Holtzer Péter.

A testület elnöke jónak látná, ha a nyugdíj területén is létrejönne a költségvetési hivatalnak megfelelő intézmény. Ezt azzal indokolta, hogy akkor szakértői grémium tájékoztatná a közvéleményt a nyugdíjrendszert érintő felmerülő javaslatok hatásairól, és nagyban mentesíteni lehetne ezt a területet attól, hogy a politikai csatározások terepéül szolgáljon.