SZDSZ-Fidesz összeszavazás a nyugdíjtörvénynél

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, melynek módosításakor - a zárószavazás előtt - egy ellenzéki javaslatot is megszavazott a Ház. Magát a törvényjavaslatot 192 igen, 160 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

Leszavazták a szocialistákat

A zárószavazás előtt az Országgyűlés elfogadott egy ellenzéki módosító javaslatot, ami az előrehozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt venné figyelembe. Ez azt jelenti, hogy akinek megfelelően hosszú a szolgálati ideje, annak nem kell megvárnia a nyugdíjaztatását addig, amíg be nem tölti a 62. esztendőt.

Ennek az indítványnak a szavazásakor szavazategyenlőség alakult ki - 178 igen, 178 nem, 0 tartózkodás volt -, végül az ülést vezető Világosi Gábor (SZDSZ) szavazata döntött az ellenzéki indítvány javára.

Az Index tudósítóinak jelentése szerint a szavazáskor az SZDSZ és a Fidesz voksolt együtt. Így a szocialisták nem tudtak elég voksot felsorakoztatni az eredeti indítvány mellett.

Egyre rosszabbul járnak a nők

A most elfogadott jogszabály szerint a 62 éves nyugdíjkorhatár nem változik, de az előrehozott nyugdíj korhatára a nők esetében folyamatosan emelkedik majd. A jelenlegi 57 helyett 59 év lesz 2009. január 1-jétől és 2011. december 31-ig, ennek feltétele még a 37 éves szolgálati idő is. 2012-től a korhatár várhatóan 60 év lesz, ugyanúgy, mint a férfiaké jelenleg.

Szigorodik az előrehozott nyugdíj

Az előrehozott nyugdíj csökkentett összegű lesz, annak függvényében, hogy a jogosult életkorából hány hónap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez; a csökkentés havi 0,1 százaléktól 0,4 százalékig terjed; legalább 40 év szolgálati idő esetén viszont a csökkentés a felére mérséklődik.

Előrehozott nyugdíj esetén 2008. január elsejétől, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik, és a minimálbérnél többet keres, a korhatár elérésig szüneteltetni kell nyugdíjának folyósítását. 2010. január 1-től ez a szabály kiterjed mindazokra, akik korhatár alatt nyugdíj mellett dolgoznak.

Nyugdíjjárulékot kell fizetniük a nyugdíj mellett dolgozóknak

A nyugdíj mellett dolgozóknak jövőre, a korhatár feletti vagy alatti nyugdíjazástól függetlenül, keresetük után a jelenlegi 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot meg kell fizetniük (ezt a tb-járulékról szóló törvény írja elő), de a jelen törvény szerint ennek fejében többletnyugdíjat is szereznek: nyugdíjukat minden 365 nap után járulékalapot képező jövedelmük 0,4 százalékával meg kell emelni.

Ezeket a módosításokat az előterjesztő - a nyugdíjkassza hiánya és a demográfiai változások mellett - azzal indokolta, hogy jelenleg a 62 éves korhatár ellenére, a tényleges nyugdíjazási életkor 58,6 év; Magyarországon a jogosultak mindössze hat százaléka megy nyugdíjba a tényleges korhatáron, mivel a hatályos szabályok a mielőbbi nyugdíjba vonulást ösztönzik.

Változik a nyugdíjszámítás

Változnak a nyugdíjszámítási szabályok is: jelenleg a nyugdíjakat az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani; a nyugdíjazás előtti utolsó három év kereset teljes értéken szerepel, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni. Ez azt eredményezte, hogy a különböző években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, szemben az átlagosan regisztrált 64 százalékkal.

Az aránytalanságok csökkentése céljából 2008 január elsejétől minden év keresetét, amelyet a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe vesznek, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni, ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához az adókkal és járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kell figyelembe venni. Ez a jelenlegihez képest 7-8 százalékos nyugdíjszínvonal-csökkenést jelent.