Veres szerint elkerülhetetlen egy újabb nyugdíjreform

A kilencvenes években bevezetett részleges nyugdíjrendszer-magánosítás ellenére Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol a népesség öregedése és a dolgozó-eltartott arány folyamatos romlása miatt a nyugdíjak túl nagy és egyre növekvő terhet jelentenek az államháztartás számára.

Az Európai Bizottság a napokban közzétett jelentése az európai népesség öregedése által kiváltott problémákról, amelyet az uniós pénzügyminiszterek kedden vitattak meg és hagytak jóvá Brüsszelben, ezt számokkal is illusztrálja. Eszerint Magyarországon a nyugdíjakra költött közkiadások 2004 és 2050 közt GDP-arányosan 6,7 százalékkal fognak nőni, ami az egyik legdrámaibb növekedés az Európai Unióban.

Veres János pénzügyminiszter a találkozó után az Index kérdésére elismerte, hogy ezt a problémát a kormány nem fogja tudni ignorálni és a nyugdíjrendszer előbb-utóbb újabb reformra szorul. A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik ezen, de egyelőre nem tudni, hogy a megoldás a magánpillér erősítésében vagy a nyugdíj-korhatár emelésében található-e.

Az öregedés miatt az összes jóléti rendszert meg kell reformálni

A pénzügyminiszterek tanácsa által elfogadott jelentés sürgeti a tagállamokat, hogy folytassák a jóléti rendszerek reformját, különös tekintettel a nyugdíjrendszerre és az egészségügyi rendszerre, amelyek a népesség folyamatos öregedése miatt egyre kevésbé lesznek fenntarthatóak, egyre kevésbé lesznek államilag finanszírozhatóak jelenlegi formájukban.

A jelentés szerint 2050-re az EU-ban 48 millióval fog csökkenni a munkakorú képesség száma és 58 millió fővel vagy 77 százalékkal nő majd az eltartottak száma - az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszerek tehát egyszerűen csődbe fognak menni. A miniszterek záróközleménye nem foglal egyértelműen állást egyetlen konkrét reformterv mellett sem, de leszögezi, hogy "támogatni kell a minél későbbi visszavonulást", mert egyre kevesebb dolgozó nem fog tudni eltartani egyre több nyugdíjast.