Zsuzsanna
-2 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Nem is megy rosszul a nyugdíjasoknak

2009.01.02. 11:35
A visegrádi országok között forintban számolva Magyarországon láthattuk a legalacsonyabb öregségi nyugdíjakat az elmúlt években, azonban relatív értelemben már a nyugdíjak megfelelnek a régiós átlagnak. Az egyre csökkenő gazdasági növekedési ütem ellenére viszont 2005 és 2007 között 21 százalékkal emelkedtek a magyar átlagnyugdíjak, ami messze kiemelkedett a régióban.

A lassan másfél éve tartó válság miatt több országban is aggodalommal figyelik a nyugdíjrendszereket, hiszen a fejlett országokban a nyugdíjalapok magas részvénykitettsége miatt a megtakarítások hozamai tragikusan alakultak, nem egy esetben láthattunk 20 százalékos visszaesést a 2008-as év eleje óta.

A háztartások nyugdíjcélú megtakarításai ennek megfelelően nagymértékben csökkentek, ami alól a régiós nyugdíjalapok sem vonhatták ki magukat. A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) annyiban lehetnek könnyebb helyzetben, hogy a nyugdíjrendszerek reformja maximum egy évtizedre tekint vissza, és egyelőre a friss nyugdíjasok keresetének elhanyagolható részét teszik ki a nem állami rendszerből származó nyugdíjak.

A vegyes rendszerek éppen emiatt nem nyújthatnak egyelőre sok támpontot, azonban érdemes lehet megnéznünk, hogy régióban, illetve Magyarországon hogyan alakulnak a nyugdíjak. Az ábrán látható, hogy hazánkban volt a legalacsonyabb az átlagnyugdíjak értéke, 2007-ben 76 293 forint volt, miközben egy cseh öregségi nyugdíjas 89 132 forintnak megfelelő koronát tehetett zsebre havonta - írja a Portfolio.hu.

Abban az esetben, ha az átlagnyugdíjak emelkedését nézzük, akkor viszont már teljesen megváltozik a helyzet, ugyanis ekkor máris az első helyre kerülünk a 2005-2007 közötti 21 százalékos emelkedéssel. A többi ország sorra lemaradt tőlünk, ami azért is meglepő, hiszen a régióban mindenhol magasabb volt a gazdasági növekedés. Racionálisan pedig azt feltételezhetnénk, hogy ennek megfelelően növekedhetnek csak a nyugdíjak is, azonban ezt több esetben felülírta a politikusok egyedi beavatkozása a rendszerbe.

Annyira nem rossz a helyzet, sőt

A fejlettségi különbségeket kiküszöbölendő érdemes valamilyen közös viszonyítási alapot találni, amivel reálisabb képet kaphatunk a nyugdíjak értékéről. A módszertani eltéréseket leszámítva az átlagkeresetek arányában az öregségi nyugdíjak például meglehetősen eltérően alakultak az elmúlt években.

A nemzeti statisztikai hivatalok adataiból forintra átszámított hányadosokat tüntettük fel az alábbi ábrán, ahol jól látszik, hogy az országok között a lengyel nyugdíjasok jártak relatíve a legjobban, hiszen a bruttó átlagkeresethez viszonyítva 49-50 százalék körül volt az öregségi nyugdíjak mértéke. Szlovákia sorrendben a második volt 44-45 százalékkal, miközben Magyarországon és Csehországban ugyanez az arány 40 százalék körül alakult.

A helyzet csak hajszálnyival változik, ha a nyugdíjakat az egy főre jutó GDP arányában nézzük meg. Most is Lengyelország tűnik ki a sorból, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a lengyel GDP vásárlóerő paritáson számolva nagyban elmarad a visegrádi országok átlagától.

A 2005-2007-es időszakban Magyarország kivételével mindenhol csökkenést láthattunk, az ok pedig egyszerűen az volt, hogy az összes visegrádi országban a fokozódó konjunktúra miatt 6-10 százalék közötti volt a GDP növekedése, hazánkban a 2006-os megszorító csomag miatt viszont csak 1,1 százalékos.

Utóbbi adatok is arra világítanak rá, hogy a hazai átlagos nyugdíjak relatív értelemben egyáltalán nem maradnak el a régiós szintektől, egyedüli kiugrónak pedig Lengyelország számít.