Távozhatnak az offshore cégek Magyarországról

Kivonulhatnak Magyarországról az offshore cégek, ha nem hajtanak végre olyan adótörvény-módosítást, amely továbbra is vonzóvá tenné számukra hazánkat - hangoztatja a PricewaterhouseCoopers szakértője. Kelemen János - aki a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) adóbizottságának vezetője is - a Világgazdaságnak nyilatkozva emlékeztetett arra: az uniós tagsággal összefüggésben 2005 végén megszűnik az offshore-szabályozás. Vagyis az ilyen feltételekkel működő cégeknek dönteniük kell majd arról, 2006 januárjától itt folytatják-e tevékenységüket, és ha igen, milyen formában.

Kedvezőbb környezet

Az NVMT folyamatosan lobbizik az offshore cégek itt-tartása érdekében. A társaság az idén több egyeztetést kezdeményezett a pénzügyminiszterrel az ügyben. Draskovics Tibor lapunknak korábban elismerte, Magyarországnak érdeke, hogy ezek a vállalatok ne távozzanak. Az NVMT elnöke, Rudnay János ugyanakkor azt hangoztatta: fontos lenne, hogy a kormányzati kommunikációban érzékeltessék, ha "azonnal" nem is, a későbbiekben készek kedvezően változtatni a szabályozáson. A pénzügyminiszter akkor megerősítette: ezzel is egyetért.

A problémát az jelenti, hogy ezek a cégek tudnak találni a környéken is - például Lengyelországban - olyan jogi környezetet, amely a leendő magyarországinál kedvezőbb feltételeket kínál számukra a további működéshez - mondja Kelemen János. Kivonulásuk pedig érzékenyen érintené a központi költségvetést, hiszen évente átlagosan mintegy 20 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. A szakértő szerint nincs szükség gyökeres változtatásokra, három ponton kellene csak módosítani az adószabályokat. Az egyik, hogy a kapott jogdíjak után a jelenlegi 50 százalékos adómentességi mértéket 75 százalékosra növeljék, illetve a csoportfinanszírozásnál a fizetendő kamat esetén is ugyanígy változzon az adómentes rész. Ezzel párhuzamosan - Kelemen szerint - lehetővé kellene tenni az offshore cégek számára, hogy jövőre is megmaradjon jelenlegi mentességük az innovációs járulék befizetése alól.

Ha ezeket a módosításokat nem hajtják végre, jelentősen megnő a cégek adóterhe - hangsúlyozza Kelemen. Véleményét levezetve kifejtette: egyrészt az eddigi 4 százalékos társaságiadó-kulcs helyett a társasági adózás általános feltételei szerint (azaz vagy 16 százalékkal, vagy a tevékenység jellegétől függően - például csoportfinanszírozás esetén - 8 százalékkal) adóznának, másrészt helyi iparűzési adót is kellene fizetniük. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében az off-shore társaságok tényleges adóterhelése két-két és félszeresére nőne. Nem lenne gond, ha mindezek ellenére is versenyképes maradna a magyar szabályozói környezet 2005 után, de ez nincs így. Ugyanis a régióban is van olyan nemzetközi konstrukció, amely hazánknál jobb feltételeket tud biztosítani. Ilyen Lengyelország, amelynek - úgy tűnik - a magyarországinál kedvezőbb státusú adómegállapodásai vannak harmadik országokkal. Ennek köszönhetően képesek az odatelepülő cégek olyan konstrukcióban működni, hogy adójukat minimálisra szorítsák le - szögezte le Kelemen.