Évi másfélmilliárd az országgyűlés rezsije

2004.01.07. 08:42
Az összesen négy ingatlant - a parlamenten kívül az Országgyűlési Irodaházat, a külön épületben lévő fűtési központot és egy XVIII. kerületi, a parlamenti könyvtár számára fenntartott raktárat - működtető OH költségvetése a tavalyi 12,958 milliárdról az idén 13,574 milliárd forintra nőtt.
A tavalyihoz képest mindössze félmilliárd forinttal nőtt 2004-ben az Országgyűlés Hivatala büdzséje. Jelentős fejlesztést nem tervez a hivatal, a félmilliárdos többletkiadást a köztisztviselői illetmények emelkedése, az infláció és EU-integrációs feladatok indokolják - mondta a Napi Gazdaságnak Bakos Emil, az OH gazdasági főigazgatója.

Az összesen négy ingatlant - a parlamenten kívül az Országgyűlési Irodaházat, a külön épületben lévő fűtési központot és egy XVIII. kerületi, a parlamenti könyvtár számára fenntartott raktárat - működtető OH költségvetése a tavalyi 12,958 milliárdról az idén 13,574 milliárd forintra nőtt.

Idén csökken a saját bevétel

A parlament saját bevétele tavaly 550 millió forintot tett ki, amelynek nagy része - mintegy 350 millió forint - a külföldi látogatók belépőjegyeiből származott. A többi a Miniszterelnöki Hivatalnak a Parlamentben működő helyiségekért fizetett hozzájárulásából, a saját kiadványokból, valamint az ideiglenes bevételekből származik. Például a közbeszerzési eljárások során az ajánlattevők ajánlati biztosítékai, amelyet csak az eljárás befejezése után kapnak vissza a nem nyertes jelentkezők.

Ez év januárjától a külföldi felnőttek belépődíja 2070, a gyermekeké 1035 forint, míg a magyaroknak 2000, a Szent Korona odahelyezése óta nem kell fizetniük a belépésért. Ugyanakkor Magyarország uniós csatlakozásával, május elsejétől a magyarokhoz hasonlóan az uniós polgárok is ingyen látogathatnak a Parlamentbe, csak az EU-n kívüli külföldi turistáknak kell majd fizetniük, így az OH idei saját bevételi terve is csupán 250 millió forinttal számol.

A négy parlamenti ingatlan fenntartása éves szinten mintegy 1,5 milliárd forintot igényel - tette hozzá Bakos. Ez az összeg a rezsiköltség, amelybe a villany, víz, gáz, telefon és egyéb tisztítási-takarítási költségek tartoznak.

Ebben az esztendőben is folytatódik a parlament épületének külső felújítása. Már 1996 óta tart az épület Duna-parti homlokzatának rekonstrukciója, ez évente valamivel több mint egymilliárd forintos kiadást jelent. Nagy volumenű belső felújítás nem volt 2003-ban az Országgyűlés épületében, jelentős rekonstrukció csak egy kétszáz négyzetméteres kutatóhelyiség kialakítása volt a könyvtár számára, hatvanmillió forint értékben.