Kártyaleolvasó? Az nincs

"Fel kell venni a pénzt, mert itt csekket adnak" – mondja a bátonyterenyei polgármesteri hivatal telefonközpontosa arra a kérdésünkre, hogy tudunk-e az okmányirodában bankkártyával fizetni, vagy inkább keressünk valahol egy bankautomatát. Nagyon meg sem lepődünk, ez volt a tizenkettedik okmányiroda, ahol próbálkoztunk, és mindenhol ugyanígy jártunk.

Automata a sarokban

A szegedi okmányirodában, az ajtónál, a sarokban van egy OTP-automata, a záhonyihoz közel van az Erste Bank, de a többi településen is, Szentgotthárdtól Záhonyig, a leggazdagabb településnek számító Budaörstől a legszegényebb térségben lévő Bátonyterenyéig, a fővárosban és a nagy régióközpontokban ugyanazt mondták: csekk van, kártyaleolvasó nincs. Csak Miskolcon kaptunk félig pozitív választ, ott azt mondták, hogy jelenleg csak csekket tudnak elfogadni, de a jövőben elképzelhető, hogy beszerelnek kártyaelfogadó terminálokat.

Holott a belügyminisztérium még 2005 márciusában kiadott egy közleményt, amely szerint a megszűnő okmányirodai illetékbélyeges ügyintézés helyett – ha a feltételek az okmányirodában fennállnak – az eljárás megindításakor bankkártyával vagy a házipénztárban készpénzzel is lehet fizetni. Az akkori közlemény azt jósolta, hogy "várhatóan 2005. szeptember 1-jétől a POS-terminálon keresztül történő bankkártyás fizetés bevezetésre kerül minden okmányirodában". A közigazgatási eljárásról szóló törvény 2005-ös módosítása lehetővé is tette a bankkártya okmányirodai használatát.

Illetékbélyegek még vannak – legalábbis Szegeden és Debrecenben azt mondták, ezzel kell fizetnünk, ha nevet akarunk változtatni –, kártyaleolvasók viszont még nincsenek. Időközben a megszűnt BM utódától, az önkormányzati tárcától némi rendészeti minisztériumi kitérés után a kancelláriaminisztériumhoz kerültek az okmányirodák, az ügy azonban változatlanul az előkészítés fázisában van.

Törvényesítették

Bár a közigazgatási eljárásról szóló törvény elvileg valóban lehetővé tette, hogy az okmányirodákban lehessen bankkártyával fizetni, még nem készültek el a megvalósításhoz szükséges, elszámolást végző háttérrendszerek, közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának stratégiai igazgatója. Erdélyi László azt is elmondta, hogy 2005-ben közbeszerzési eljárást is lefolytattak, de ez eredménytelen volt. Akkor jogi és pénzügyi nehézségek hátráltatták a háttérrendszerek kialakítását.

A legnagyobb technikai problémát az jelentette, hogy míg egy boltban, ha a kasszánál lehúzzák a kártyánkat, a pénz az áruház számláján landol, addig az okmányirodai bevételek az ügytípustól függően különböző számlákra kerülhetnek, magyarázza Erdélyi. Gond az is, hogy az önkormányzatok más és más bankkal vannak kapcsolatban, de mostanra sikerült kialakítani a technikai problémákat pénzintézettől függetlenül kezelő elszámoló rendszerek feltételeit.

Kártya az APEH-nél is

A kormány időközben bevette a második fejlesztési tervbe, az elektronikus közigazgatási operatív programba ezt a projektet. Mivel a kabinetnek fontos az e-igazgatás elterjesztése, Erdélyi arra számít, hogy a prioritási listán ez a program előkelő helyen lesz, és le tudják bonyolítani a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzés nagyjából három hónapot vehet igénybe, így van rá esély, hogy 2008-ban bankkártyával fizethetjük ki az okmányirodai illetékeket és az igazgatási szolgáltatási díjakat.

Ugyancsak jövő januárban vezethetik be az adóhivatalokban is a bankkártyás fizetéseket. Legalábbis ezt tartalmazza az a Pettkó András által benyújtott törvényjavaslat, amelyik az adózás rendjéről szóló törvény módosításával teremtené meg ezt a lehetőséget. A költségvetési és pénzügyi bizottság által támogatott törvénytervezet szerint a rendszer kialakítása mindössze húszmillió forintba kerülne.

Drága mulatság

Maguknak a kártyaleolvasó termináloknak a fenntartása ugyanakkor költséges mulatság. Ezért is van, hogy hazánkban nemcsak az okmányirodákban nem lehet bankkártyával fizetni. A nyugat-európai országokhoz, de a régió országaihoz képest is jelentős az elmaradás, itthon jóval kevesebb az elfogadóhely a kereskedelmi és szolgáltató szektorban. A Magyar Nemzeti Bank legutolsó jelentése szerint 2006 első felében 32 197 POS-terminál üzemelt, ez 12 százalékos növekedés egy év alatt. Összesen 110,6 millió műveletet hajtottak végre bankkártyákkal, 50,1 százalékuk készpénzfelvétel, 43,01 százalékuk kártyás vásárlás.

Ahhoz, hogy egy üzlet kártyaelfogadó legyen, szerződést kell kötnie valamelyik bankkal, és telepítenie kell a szükséges eszközöket. Egy terminál kialakítása 100 és 200 ezer forint között van, a készüléket lehet bérelni, de meg is lehet vásárolni. A bankok a forgalom után kapnak jutalékot. Más a jutalék, ha bérlik a készüléket, és más, ha megveszik. A jutalékot egyedileg határozzák meg, többek között a várható forgalom alapján. Nagyon kicsi forgalomnál a terminál nem termeli ki a beszerelés költségét. A pénzintézetektől kapott információk szerint általában évi 20-30 milliós készpénzes forgalomnál éri meg a banknak terminált beszereltetni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!