A vízterhelési díjat azok fizetnek, akik vízterhelő anyagot engednek felszíni vizekbe. A díj mértékét befolyásolja a vízbe engedett szennyező anyag mennyisége, az anyag veszélyessége, érzékenysége. A minisztérium 25 milliárd forint bevételre számít a két új adóból.
Talajterhelési díj 2005-től
A környezetterhelési díjak fokozatosan emelkednek, így jövőre 40 százalékos lesz. A következő években növekszik az arány 60, 80, 90 százalékra, majd 2008-ra éri el a 100 százalékot.
Ezen felül 2005-től talajterhelési díjra számíthatnak azok, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy a csatornahálózatra kapcsolódjanak, ezt mégsem teszik. Ez utóbbi tételt az önkormányzatok kapják majd, és csatornaépítésekre használhatják fel az összeget.
A három környezetterhelési díjról szóló javaslat szerint a levegőterhelési díj kilogrammonként 30-120 forintos, míg a vízterhelési díj kilogrammonként négyezertől 220 ezer forintig terjedő kiadást jelenthet a szennyezőnek.
A csatlakozás után jön a termékdíj
Az uniós csatlakozással, 2004. május elsejétől várhatóan többe kerülhetnek a környezetszennyező termékek. A fokozottan veszélyes anyagokra kivetett termékdíj célja, hogy már, környezetvédelmi szempontból kedvezőbb termékek vásárlására ösztönözzön. Ez az adó teljes mértékben a Környezetvédelmi Alapba folyik, így a környezetszennyezés következményeinek felszámolására fordítható - írja a Magyarorszag.hu
Jelenleg termékíjat kell fizetni a gumiabroncs, hűtőberendezés, hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, hígító, oldószer, reklámhordozó papír, üzemanyag és egyéb kőolajtermékek után.
Nem mindenki ért egyet
Átlagosan 30 százalékos szolgáltatási díjemelést hozhat a többek közt a víz- és csatorázási műveket érintő környezetterhelési díj bevezetése mind a vállalatok, mind a lakosság számára - állítja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) környezetvédelmi kollégiuma. A kamara elnöke, Koji László úgy vélekedett, hogy a díj csupán környezetvédelmi ürüggyel bevezetendő új adó.
A 25 milliárd forintos bevétel elhanyagolható tétel olyan kieső bevételek mellett, mint amilyen a külföldi tehergépjárművek után fizetendő útdíj elengedése - véli Lukács András, az LM elnöke. Bár a díj kivetésére vonatkozó törvényi szabályozás érvényben van, a környező országokkal kötött kétoldalú szerződések felülírták azt, ennek következtében az elmúlt években 800 milliárd forint kár érte a költségvetést.