További Magyar cikkek
– A Felügyelet úgy ítélte meg, hogy a 2007. szeptember 25. napján a MOL Nyrt. Igazgatósága részére megküldött és nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozat tartalma a Tpt. 202. § d) pontja szerinti piacbefolyásolás tényállásában definiált "félrevezető információ közlésének" minősíthető, ezáltal a szándéknyilatkozat közzététele megvalósítja a törvényileg tiltott magatartást – áll a PSZÁF pénteken közzétett határozatában.
A felügyelet utal arra: a döntést még az augusztusban kezdett, továbbra is folyamatban levő, az OMV júniusi Mol-bevásárlásának körülményeinek tisztázására indított vizsgálat keretei között hozták. Értékelték nem csak a levelet önmagában, hanem a két cég az elmúlt időszakban tett nyilvános nyilatkozatait is. Kiemelten vették figyelembe, hogy a Mol többször és határozottan visszautasította az OMV közeledését.
Márpedig, hívja fel a figyelmet a PSZÁF, az OMV a keddi ajánlatában maga is elismerte, hogy az abban foglalt feltételek teljesüléséhez, egyebek között a tíz százalékos szavazati korlát eltörléséhez szükség van a Mol menedzsment együttműködésére.
A felügyelet szerint azonban az OMV levele az árat illetően is megtévesztő lehet a befektetők számára. A szándéknyilatkozat ugyanis leszögezi, hogy "az OMV kész a MOL részvényekért 32 000 forintos részvényenkénti vételárat ajánlani készpénzben részleges részvénycsere lehetőségével", majd más helyen úgy szól, az OMV "jelenleg kész" 32 000 forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni.
A szándéknyilatkozatban szereplő "javasolt ajánlat" pedig úgy fogalmaz: "az OMV Igazgatósága kész a MOL részvényeseinek 32 000,-forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni, amint elhárulnak azok az akadályok, amelyek akadályozzák a szavazati jogok révén történő irányításszerzést a MOL-ban." Mindezen szándék azonban – a szándéknyilatkozat egészének értelmezése alapján – tényleges és olyan reális lépéssorozatot nem tár a részvényesek elé, hogy azok megalapozottan hozhassák meg befektetési döntéseiket.
A szándéknyilatkozatban megnevezett "ajánlati ár" megadását és így végső soron a nyilvános vételi ajánlat megtételét ugyanis számos feltételtől teszi függővé. A szándéknyilatkozat viszont nem nyújt segítségét a befektetőnek ahhoz, hogy a befektetési döntése előtt kialakítsa álláspontját arról, hogy feltételek bekövetkezte vagy végleges meghiúsulta várható-e megalapozottan.
A szándéknyilatkozat tartalma – különös tekintettel az ajánlati ár meghatározásra – időbelisége nem meghatározható, nem tárja fel az egyes feltételek egymáshoz való viszonyát, és nem rendezi azok bekövetkezése vagy végleges meghiúsulása esetén az OMV AG magatartását – teszi hozzá a határozat.
Az OMV egyelőre nem jelezte, kíván-e fellebezni a határozat ellen. Az osztrák döntést aligha a bírság – mely egyébként a 2 millió és 100 millió forint közötti lehetséges sáv alsó harmadában van – összege vezérli majd, az eurómilliárdos forgalmú cég számára ez aprópénz. A kérdés az lehet, hogy az OMV hogyan ítéli meg, a Molért a nyilvánosság előtt is folytatott, reklámhadjárattal is megtámogatott csatában mikor jár jobban.
Az egyik lehetőségük, hogy a többször hangsúlyozott, ám egyebek között a bejelentés nélküli részvényvásárlások miatt már többször csorbult tisztességes szándékaikat bizonygatva fellebbeznek. De épp ellenkezőleg, csinálhatják azt is, hogy a külföldi befektetőket győzködik arról: a magyar hatóságok protekcionista módon járnak el, és zsebre vágják a határozatot. A legvalószínűbb persze az, hogy épp e két gondolat keveredik majd, és a tisztességesnek mondott ajánlatuk védelmében fellebbeznek a protekcionistának kikiáltható döntés ellen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
