Beindult az önkormányzati árhenger

2008.02.04. 06:48
A helyhatóságok többsége az inflációt meghaladó közszolgáltatási díjemelést szavazott meg a közgyűléseken. Leginkább az energiaárak emelkedésére, illetve a fogyasztás csökkenésére hivatkoznak a döntéshozók. Költségcsökkentés nyomára ritkán bukkanni ebben a körben.

A Napi Gazdaság által megkeresett megyeszékhelyeken eltérő a közmű- és egyéb díjak alakulása. Van olyan település, amelyik emelt, de annak mértéke nem érte el az inflációt, és olyan város is akadt, ahol az idén jelentős, két számjegyű emelést foganatosított a közgyűlés egyes szolgáltatások esetében.

Jobban drágul a szennyvíz, mint a tiszta

Debrecenben a közüzemi szolgáltatók a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. részeként működnek, a vállalat az önkormányzat százszázalékos tulajdonában van. A városban a vízdíjat 9,6 százalékkal emelte a Debreceni Vízmű Zrt. A csatornadíjat azonban ennél jóval nagyobb arányban, a lakossági fogyasztók esetében 13 százalékkal, a gazdálkodók díjait pedig 17 százalékkal.

A cég a működési kiadások esetében 4,5-5 százalékos növekedéssel számol, de vannak olyan költségelemek, amelyek ennél jóval nagyobb arányban növekednek. Ide tartozik a villamos energia, amely harminc százalékkal drágul az idén - tudatta a Napival Ányos József, a Vízmű Zrt. vezérigazgatója. Emellett arra is számítani kell, hogy a gázárak 15 százalékot meghaladóan emelkednek majd és hasonló mértékű növekedés várható a vízkészletjárulék esetében is.

Az infláció felett növekvő költségelemek mellett azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szolgáltatási mennyiségek is csökkennek. Mivel a vízközmű-szolgáltatás állandó költségei elérik a 80 százalékot, ezért a díjak érzékenyek a mennyiségi változásra - mondta a vezérigazgató. A városban januártól nem emelkedett a távhő ára, márciustól azonban hatályba lép az emelés - informálta a lapot Csonka Tibor, a Távhő Zrt. vezérigazgatója. Az emelés mértéke pillanatnyilag nem publikus, de annyi tudható, hogy az kizárólag az infláció, illetve a gázáremelés hatását hárítja tovább. A közlekedési tarifák differenciáltan változtak januártól, a bérletek ára nyolc-kilenc, a jegyeké viszont 11-16 százalékkal emelkedett.

Miskolcon kicsit emeltek

Miskolcon is hasonló a helyzet a tekintetben, hogy a város Miskolc Holding néven egy vállalatcsoportba gyűjtötte a közműszolgáltatókat. Az árképzés esetében ugyanakkor sokkal visszafogottabb a borsodi megyeszékhely. Az emelés mértéke csak a közlekedési tarifák esetében érte el az infláció mértékét, ám ebben az esetben is csak a vonaljegyek ára emelkedett 7,8 százalékkal, a bérletesek megúszták 4 százalékos emeléssel.

A távhőszolgáltatásért öt, a meleg vízért 3,75 százalékkal kell az idén többet fizetni, emellett a város igyekszik elejét venni a sorozatos csőtöréseknek, ami több tízezer lakásban okoz fűtés- és melegvíz-kimaradást. Kérdés persze, hogy a cél kitűzése és a megvalósítás között mennyi idő telik majd el. A csatornaszolgáltatás ára sem drágult inflációt meghaladóan, hat százalékkal kell többet fizetniük a miskolciaknak a közgyűlési döntés szerint.

Szegeden a távhő, Pécsen a közlekedés ára ugrott meg

Ennél vastagabban fogott a ceruza Szegeden, ahol a többségi önkormányzati tulajdonú Szegedi Hőszolgáltató Kft. 11 százalékkal emelte meg a távhő alapdíját. Hozzá kell tenni, hogy a hődíj mértéke lényegében nem változott. Ez az emelés ugyanakkor nem a megtakarítás, a hatékonyabb működés felé mutat, hiszen a fogyasztástól függetlenül alakuló díj emelkedett jelentős mértékben. A városban emellett a szintén többségi önkormányzati tulajdonú Vízmű Zrt. is nyolc százalékkal emelte a tarifákat, a szennyvízelvezetés viszont ennek kétszeresével, 16 százalékkal drágult. A közlekedés díjait öt-nyolc százalékkal növelte a Közlekedési Kft.

Pécsett a közgyűlés tavaly nyáron még nyolcszázalékos távhődíjcsökkentést szeretett volna érvényesíteni, amit valóra is váltott a közgyűlés. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a "vámon" azért megpróbálta behozni az önkormányzat, amit a "réven" otthagyott. A közlekedési tarifák jelentősen emelkedtek a tavalyi árakhoz képest: 2007-ben egy évközi emelést is végrehajtott a társaság - a tavaly januári árakhoz képest 14-15 százalékkal kell most többet fizetni a jegyekért és a bérletekért is. A víz- és csatornadíjakat sem hagyta változatlanul a vízmű. Az ivóvízért a lakosságnak 4,5 százalékkal, a csatornaszolgáltatásért viszont 13 százalékkal kell többet fizetni. A nem lakossági fogyasztók díjszabása nem változott januártól.

A folyamatosan szaporodó feladatok, az egyre nagyobb mértékű eladósodás és főként a fejlesztési források hiánya a legnagyobb dunántúli városok önkormányzatait is arra ösztökéli, hogy olykor szemet hunyjanak a tulajdonukban lévő közműszolgáltatók túlzó tarifaemelése felett. A társaságok többsége esetében ugyanakkor nem gondolkoznak nagyobb volumenű költség-, illetve létszámcsökkentésben - a cégösszevonások viszont szinte minden helyhatóságnál napirenden vannak.

Negyven százalékkal drágább parkolás

A Napi által megkérdezett megyei jogú városokban az idén átlagosan 8-15 százalékkal emelkedik a különböző szolgáltatások díja, de van példa 40 százalékos változásra is. A szombathelyi önkormányzat már decemberben drasztikus díjemelésről döntött. A víz- és csatornadíjak például 15 százalékkal emelkedtek januártól, de hasonló mértékben nő a szemétszállítás, sőt a helyi közlekedés tarifája is. Parkolni pedig az év elejétől 40 százalékkal többért lehet a vasi megyeszékhely belvárosában, mint 2007-ben.

A távhődíjak, a kéményseprés és a különböző bérleti díjak átlagosan 8 százalékkal emelkedtek. A helyhatóságnál a folyamatosan szaporodó feladatokkal, az állami normatívák csökkentésével, de legfőképp a fejlesztési források hiányával indokolták a nagyarányú emeléseket. A város már tavaly határozott arról, hogy a szolgáltatási díjak kordában tartása érdekében egy megacégbe, a Szombathelyi Vagyonhasznosító (Szova) Zrt.-be olvasztja a különböző, elsősorban városüzemeltetési feladatokat ellátó társaságait. Az önkormányzatnál elmondták: abban bíznak, hogy az új cég segítségével sikerül jelentős mértékben csökkenteni a működési költségeket, ami várhatóan létszámcsökkentéssel is együtt jár majd.

A győri közgyűlés ugyancsak jelentős, a csatornadíj esetében pedig drasztikus áremelésről döntött. Az ivóvízért 2008 januárjától átlagosan 10, a csatornahasználatért pedig mintegy 20 százalékkal kell többet fizetni. Mint azt a Pannon-Víz Zrt. illetékese elmondta: a díjemelésben jelentős része van az energiaárak, valamint a működési költségek jelentős, 10-15 százalék körüli növekedésének, ráadásul az is drágítja a szolgáltatást, hogy több nagy vízfogyasztó, például a felszámolás sorsára jutott Pannon Baromfi a korábbiaknál jóval kevesebb vizet használ.