Lakásért életjáradékot programba vág az OTP

"Lakásért életjáradékot" program indítását tervezi az OTP Bank - tudta meg a NAPI Gazdaság. A rendszer hasonlít majd a már működő önkormányzati konstrukciókra. A lap információi szerint a lakásukat felkínálók az ingatlanok forgalmi értékének kisebb-nagyobb (például 20-50 százalékos) részét előre felvehetik, míg a fennmaradó összeg fejében életjáradékot kapnak. A rendszer előnye, hogy a nyugdíjasok továbbra is a saját lakásukban maradhatnak - akárcsak a haszonélvezettel terhelt ingatlanokban -, jóllehet a tulajdonjog már a szerződéskötéskor átszáll a járadékfizetőre.

Úgy tudjuk, az OTP-nél lassan befejeződik a termékfejlesztés - amelybe értesüléseink szerint egy külföldi partnert is bevontak - ám a hitelintézet egyelőre nem kívánt pontos részleteket elárulni a konstrukciókról. A kezdeményezés mindenesetre új lendületet adhat a magyarországi járadékprogramoknak. (Az OTP Jelzálogbank tavaly egy járadékkötvényt fejlesztett ki.) A lakásért életjáradék rendszer főként olyan idősebb emberek esetében jöhet szóba, akiknek nincs örökösük. Jelentős piaca lehet ennek a terméknek - vélekednek szakértők -, hiszen Magyarországon a lakások 95 százaléka saját tulajdon, s a 2 millió öregségi nyugdíjas közül (régebbi statisztikák szerint) több százezren egyedülállóak. A megcélzott kör tehát hatalmas, ám egy ilyen rendszer csak akkor működik jól, ha mobil a piac, jóllehet idővel maga a program is segíti majd a nagyobb lakásmobilitás elérését.

Már van példa

Az első lakásért életjáradék programot még 1998-ban indította el a XIII. kerületi önkormányzat. Mint lapunknak Borszéki Gyula alpolgármester elmondta, ott ezt összekombinálták egy fiatalokat lakáshoz juttató előtakarékossági programmal. Eddig 65 szerződést kötöttek, a hozzájuk kapcsolódó lakásérték mintegy félmilliárd forint - tette hozzá. Az önkormányzat a járadékprogramra eddig 150 milliót költött, s az idén további 20 milliót fordít rá, ám mind kevesebb költségvetési forrást kell erre szánni, ahogy folyamatosan megüresednek a lakások. Mint Borszéki hozzátette, a program iránt nagy az érdeklődés. A konstrukciójuk ugyan nem piaci alapú, ám úgy vélik, hogy sokaknak éppen az önkormányzat szerepvállalása jelent garanciát.

A lakásért életjáradék programban csak 65 évesnél idősebbek vehetnek részt, a felajánlott lakás legalább 35 négyzetméteresnek és komfortosnak kell lennie (fogyatékosok esetében a korhatártól el lehet térni). A programban részt vevő idősek az ingatlanok értékének 10 százalékát előre, készpénzben megkapják, majd a többit járadékként, ami egy tízmilliós lakás esetében havi több tízezer forintos nyugdíjkiegészítést jelent, élethossziglan. A havi folyósítások összege kortól, nemtől és a lakás értékétől is függ és évente indexálják az infláció arányában. Könnyebbség még a nyugdíjasoknak, hogy a program keretében a közös költséget és a lakásbiztosítást sem nekik kell fizetniük. A megüresedő ingatlanok vagy előtakarékoskodó fiatalokéi lesznek, vagy licitálással kelnek el.

Hasonló önkormányzati programot a kilencvenes évek végén az óbuda-békásmegyeri önkormányzat is indított. Korábban a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) is terveztek lakásért életjáradék programot - még egy 1998-as kormányrendelet alapján - ám ez már nem létezik. Hasonló szisztémával működik az egyébként jól prosperáló földért életjáradék program is, ennek keretében a Nemzeti Földalap vásárolja meg a birtokokat, igaz, ebben az esetben az állam használja a földet. A járadék összege itt a kérdéses föld aranykorona-értékétől, nagyságától és a felajánló életkorától függ.