További Magyar cikkek
A 271 beruházás egy része sem ment azonban át csont nélkül. A kabinet döntése szerint csak 191 projektet lehet a jelenlegi formájában támogatni – ezekre fél éven belül szerződést lehet kötni, és a beruházást az akkortól számított három éven belül be kell fejezni –, míg a többi 80 elvi támogatást kapott. A kormányülésről kiadott közlemény szerint ezek "további kidolgozást igényelnek a projektgazdák részéről", és az átdolgozást követően, novemberben kerülnek ismét a kormány elé.
Az ellenzéknek is adtak
A kormány most nagyjából 500 milliárd forintnyi uniós támogatás szétosztásáról döntött, ám arról nem közöltek részletes adatok, hogy az egyes projektek mennyit kaptak (bár Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter azt ígérte, hogy hamarosan közzéteszik a részletes projektlistát). A miniszterelnök azt húzta alá, hogy a pénzek jelentős része olyan településekre került, amelyeket ellenzéki polgármester vagy ellenzéki többségű önkormányzat vezet, ami szerinte így van rendjén (bár feltehetően nem arra gondolt, hogy azért, mert tavaly október óta a települések többsége és egy kivételével az összes megye ilyen).
A 191, további feltétel nélkül támogatott beruházás nagyobb részét útépítések teszik ki, a kormány 117 alsóbbrendű út fejlesztésére szavazott meg támogatást (6 útépítésnek kell pótvizsgáznia novemberben, emellett augusztus 8-án a közlekedési operatív programban megvalósuló további út- és vasútfejlesztésekről is dönt a kabinet). Az útépítések mellett 74 kiemelt projekt valósulhat meg részben uniós forrásból.
Most tényleg rendbe teszik a várnegyedet
Ezek között van a budai várnegyed, ezen belül a budavári palota kulturális és turisztikai célú fejlesztése. Ennek részeként megújítják a második világháborúban bombatalálatot szenvedett, azóta üresen álló honvédfőparancsnoksági épületet. A program része több világörökségi védettségű épület és azok környezetének megújítása is. A várnegyed rekonstrukciójára legutóbb a Medgyessy-kormány tett ígéretet, ám abból semmi nem valósult meg.
A kormány döntése értelmében tízmilliárd forintot kaphat a Zeneakadémia a szintén évek óta húzódó, többször elhatározott, majd mindig elhalasztott korszerűsítésre. A megújítás mellett az elfogadott projekt szerint egy új épületet is kap a Zeneakadémia, másképp ugyanis nem csökkenthető a mostani központi épület terhelése.
Skanzen, Homokhátság, fürdőfejlesztés
A támogatott projektek között van a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, ott egy látogató- és turisztikai központ létrehozása összesen 4200 négyzetméteren (ebből 400 négyzetmétert átépítenek, a többi új építésű terület lesz). Támogatják a szentendrei skanzen újabb tájegységekkel bővítését és ott egy új oktatási terület kialakítását.
A jelentősebb vidéki fejlesztések között van a balatonfüredi reformkori városközpont fejlesztésének második fázisa, a hajdúszoboszlói gyógyhely fejlesztése a város egészségturisztikai kínálatának szélesítésével. Támogatást kapott az esztergomi bazilika pincerendszerének megóvása és idegenforgalmi hasznosítása, egy 70 hektáros miskolci mechatronikai park létrehozása, valamint a vízvédelem fejlesztése a Duna völgyében, ezen belül a Homokhátságon.
Az Észak-Alföldön nem kell utat fejleszteni
A most elfogadott útfejlesztési program – a hat feltételesen támogatott beruházással együtt – 882 kilométernyi út megépítésére terjed ki. Erre a célra összesen 49,3 milliárd forintos támogatást adtak. A pénzből 14,6 milliárd forintot kaphat 15,7 kilométernyi budapesti út – feltéve, hogy az átdolgozott programját elfogadják.
Pest megye 6,5 milliárdot kapott 123,3 kilométerre, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén 3,75-3,97 milliárd közötti támogatásokhoz jutott útépítésre. Több mint 2 milliárdot kapott Tolna, Nógrád és Heves, 1 milliárdnál többet Veszprém, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye. Az észak-alföldi régió három megyéjében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) nem épülnek utak ebből a támogatásból.