Nem heverték ki
Jaksa Lajos elmondta: a drasztikus termelés-visszaesés a 2004-es paprikabotrány következménye. A magyar fogyasztók közül többen már nem bíznak a nagyüzemi előállítókban. Ez utóbbiak termékei helyett a "szürkegazdaságban" gyártott kistermelői paprikát vásárolják. Így ez a szektor csaknem annyi őrleményt állít elő, mint az ipari méretekben termelő üzemek.
Annak érdekében, hogy az ipari termelés alapanyaga biztosítható legyen, a feldolgozók Szerbiából, a Vajdaság bácskai területeiről hoznak be a magyar alapanyag minőségével csaknem teljesen egyező paprikát. Ez utóbbi áru a belföldi alapanyagnál mintegy 20 százalékkal olcsóbb. A magyar fűszerpaprika-kivitel is jelentősen viszaesett, a korábbi több ezerről alig ezer tonnára.
Jelenleg egy hektár fűszerpaprika önköltsége egymillió forint körül mozog. Egy hektáron mintegy 10-12 tonna paprika terem. Ezt a mennyiséget a felvásárlók átlagosan, mintegy 1,2 millió forintért veszik meg. A jelenlegi helyzeten a terméktanács vezetője szerint egy, a fogyasztást ösztönző, a magyar termékbe vetett bizalom helyreállítását célzó marketingkampánnyal lehetne segíteni. Ennek éves költsége 20-30 millió forint között mozogna.
Már tudnak gyorsan ellenőrizni
Bánáti Diána, a KÉKI főigazgatója arról beszélt az MTI-nek, hogy a bizalom helyreállítása fontos, az általa vezetett intézet részben ezért is szervezte a fórumot. Másrészt viszont azért, hogy a szakembereket megismertesse a terület új eredményeivel.
A főigazgató elmondta: a "paprikabotrányt" követően a KÉKI-ben kifejlesztették azokat az eljárásokat, amelyek segítségével mind a mikotoxinokat - azaz a penészgombák által termelt méreganyagot -, mind pedig az idegen színező anyagokat gyorsan ki lehet mutatni. Bánáti Diána szerint mindez azért fontos, mert a magyar fogyasztóknak a hungarikum szó hallatán elsők között a fűszerpaprika jut az eszébe. A magyar kultúra része ugyanis a paprika, a fűszerpaprika étkezési használata.