Kevés a P+R parkoló

Becslések szerint az agglomerációból mintegy 200 ezer autós érkezik naponta a fővárosba és közel ugyanennyi helyi lakos is személygépkocsival közlekedik. Egyre több közlekedési szakember és környezetvédelmi civil szervezet hívja fel a figyelmet arra, hogy a belváros zsúfoltságát és légszennyezettségét az autóforgalom csillapításával, a belvárosból való kiszorításával kellene megoldani. Gyakorlatilag erre lenne hivatott a nagy tömegközlekedési csomópontoknál létesített P+R (park and ride) rendszer.

Van hely

Jelenleg 438 őrzött P+R férőhely van, ahol egy villamosjegy áráért munkanapokon 6 és 19 óra között lehet parkolni. A kőbánya-kispesti metrómegállónál 1997 óta az eddigi legnagyobb - 180 férőhelyes -, az 56-os villamos hűvösvölgyi végállomásánál egy 110 férőhelyes, az Újpest-Városkapu metrómegállónál pedig egy 150 férőhelyes P+R működik 2001 óta. Ez utóbbinál június közepétől kísérleti jelleggel ingyenes kerékpármegőrzésre is van lehetőség, mondta el a Napi Gazdaságnak Pásti Imre, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának alosztályvezetője. A három parkoló üzemeltetése - a margitszigeti beléptető rendszerrel együtt - évi 70-80 millió forintjába kerül a fővárosnak. Ezeken kívül összesen 4000 férőhelyes őrzetlen P+R is van, többek között az Örs vezér téri és a Pillangó utcai metrómegállónál, Cinkotán a HÉV-nél, valamint a Budagyöngyénél.

A parkolók kihasználtsága változó; jellemzően hosszú felfutási időre van szükség, amíg a távolabbi területekről érkezők számára is ismertté és használttá válnak, tette hozzá Básti. A fizetősök közül a kőbánya-kispesti gyakorlatilag teljes kihasználtsággal működik, a többinél, amelyeket csak pár éve indítottak el, könnyebben lehet szabad helyet találni. Az Örs vezér téri P+R - mivel az Árkád üzletház építésével csökkent a parkolóhelyek száma - szintén állandó telt házzal működik. Budapesten jelenleg mintegy 50 ezer fizető parkolóhely van, amelynek nagy része a belvárosban található.

Közlekedési szakértők szerint az új belvárosi parkolóházak, nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a forgalmat, mondta a Napi Gazdaságnak Lányi András, a Védegylet nevű civil szervezet munkatársa. Azt az igényt, hogy az agglomeráció lakói a belvárosban parkoljanak, csak az ott lakók egészsége, Budapest arculata és amúgy is szegényes élővilága rovására lehet megvalósítani.

Öli a zöldet

A belvárosi parkolóknál további gondot jelent, hogy előszeretettel építik már meglévő parkok alá. Erre példa a Jókai tér alá tervezett, mintegy 500 férőhelyes mélygarázs is. A fásított terek alá épített parkolókkal a város legszennyezettebb területeiről tüntetik el a nagy lombfelületű fákat. Bár a tervek alapján általában nagyobb zöldfelületet létesítenek, ez túlnyomórészt csak füvesítést jelent, a mélygarázs fölötti vékony talajréteg ugyanis nem teszi lehetővé nagy lombfelületű fák ültetését.

A P+R kapacitás bővítése igen lassan halad, ami egyrészt a főváros anyagi korlátainak, valamint a helyi önkormányzatokkal a telekvásárlásról folytatott procedúráknak tulajdonítható. A főváros a közeljövőben egy 300 férőhelyes őrzött P+R parkolót ad át a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál. A beruházási terület pénzbeni megváltása a zuglói önkormányzattal tartó huzavona miatt már közel 1,5 éve csúszik. A főváros hosszú távú koncepciója szerint a saját forrásokon kívül befektetőket is be kívánnak vonni elsősorban az új beruházásokhoz - így a 4-es metróhoz - kapcsolódó P+R-ek építésébe. Erre jó példa az Aréna Sportcentrum, amely alatt korábban a főváros által működtetett P+R volt, de az új létesítmény megépülésével a beruházó a közel 700 férőhelyből mintegy 200-at továbbra is P+R rendszerben működtetett. Az idei évtől viszont az egész parkoló P+R rendszerben működik, a rendezvények napjait kivéve.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!