Nyoma veszett egymilliárd forintnak

A csaknem 1 milliárd darab, elvileg forgalomban lévő egyforintos több mint felének nyoma veszett, legalábbis hiányzik a készpénzforgalomból – állítja Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank emissziós szolgáltatásainak vezetője. Lehet, hogy egy részüket hazavitték emlékbe a külföldi turisták, géppel kilapítva készülhetett belőle szuvenír, de a legtöbb biztosan itthon van.

Hol is? Például befőttesüvegben gyűjti a gyerek, esetleg behajították a fiókba, már senki nem hajol le érte az utcán, így az elveszett apró tonnaszám gyűlik.

Szabadulni az aprótól

Aki szorult helyzetében úgy dönt, inkább feléli az otthoni aprógyűjteményt – de nem akar veszíteni rajta –, idegtépő procedúra elé néz. A hatályos jogszabályok szerint a kereskedők fizetéskor legfeljebb ötven darabot kötelesek elfogadni egy címletből.

Van azonban ez alól néhány kibúvó: a jegybanktörvény értelmében korlátlanul fizethetünk érmével postákon és hitelintézetekben. A megemelt gázszámlát tehát kiegyenlíthetjük akár 20-30 kiló egyforintossal is, de levélfeladásra vagy bármilyen postai árucikk vásárlására is költhetjük a bezsákolt, bezacskózott, berolnizott vagy összestószolt aprót.

Nehezebb a dolgunk, ha csak be szeretnénk váltani a fémpénzeket. A Magyar Posta és a pénzintézetek – beleértve az MNB-t is – csak címletenként 100 darabig váltják ingyen az érméket, fölötte különböző díjakat számítanak fel. A jegybanknál egy személy egy napon egyféle címletből 100 darabért kaphat nagyobb címletet, ami azt jelenti, hogy naponta akár 700 darab aprót (100-100 darab egyest, kettest, ötöst, tízest, húszast, ötvenest és százast) válthatunk be.

A hülyék a postára mennek

A Magyar Posta a jelek szerint nem akar foglalkozni az 1 és 2 forintosokkal. Az aprógyűjtőket úgy tartják távol, hogy 100 darab fölött darabonként 1 forint 90 fillért számítanak fel. Tehát aki ezer darab egyforintost szeretne beváltani egy ezresre, annak 1900 forintot kell fizetnie a tranzakcióért.

Banki váltótarifák

Az OTP-nél 100 forintot és a végösszeg 2 százalékát kérik a váltásért. A Budapest Bank kevésbé jó választás, itt ugyanis 500 forint az alapdíj, ráadásul 4 százalékra is megvágják az érmetulajdonost. Az Erste a végösszeg 1 százalékát és 50 forintot tesz zsebre. Egyes pénzintézetek más tételeket számíthatnak fel, ha nem magánszemély, hanem vállalkozás traktálja őket a garasokkal. Vannak olyan helyek is, ahol aprót nem váltanak, csak számlára befizetéskor fogadják el az érmét.

Bankja válogatja, hogy olcsóbban szabadulhat-e meg az ember a 10-20 kiló aprótól akkor, ha befizeti saját számlájára a tetemes mennyiségű egyforintost. Az OTP ugyanannyi kezelési költséget számít fel, mintha váltanánk; a Budapest Bank ezer darabig díjmentesen fogadja a forintosokat.

Ennél többet viszont nem érdemes becipelni a fiókba, különben 5 ezer forintot nyomban leemelnek a számláról. Kivéve, ha bezsákolva viszi az ügyfél az érméket, így ugyanis csak a teljes összeg 2 százalékát, de legalább 180 forintot kell kicsengetnie. Sőt, megmenekül a lincseléstől is. A bank becslése szerint ugyanis ezer darab érme megszámlálása 10-15 percet vesz igénybe, tízezer egyforintossal viszont 2,5 órán át is elszórakoznak a banki alkalmazottak.

Fűtsön Ön is pénzzel!

Az érmék jól bírják a használatot: öt-hat évente vonnak ki a forgalomból néhány tonnányi, azaz néhány millió darab érmét. Ezeket beolvasztják, az így kapott fémet értékesítik. Azt, hogy mit ítél halálra az MNB, speciális gép dönti el, amely elektromágneses elven állapítja meg, mennyire kopott meg az évek során az érme. Figyelembe veszi azt is, milyen a csengése, a recézet állapota. A kopott garas másképp szól, mint az új.

Papírpénzből lényegesen több fogy, évente 70-80 tonnányit zúznak be belőle. A zúzalékot tégla formájú testekké préselik és égetőműben semmisítik meg. A zúzott pénz fűtőértéke a barnaszénével vetekszik. A 70 tonnányi pénztéglával egy kisebb iskola éves fűtését meg lehetne oldani &nash; jelezte Ferenczi Barnabás, aki kollégáival a kávészünetekben arról álmodozik, hogy jótékonysági akció keretében hasznosítsák a hulladékot.

A válasz azért nem egyértelmű, mert a bankókban nemcsak papír van, hanem festékek is. Azt még nem tudni, milyen gázok keletkeznek az égés során. Nem tudja a választ a környezetvédelmi minisztérium sem: a tárca sajtóosztályával folytatott beszélgetésünkből kiderült, szakértőik is megosztottak a kérdésben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!