További Magyar cikkek
Még nem igazán dívik a magán-nyugdíjpénztári teljesítmények összevetése, bár idén mintha ezen a téren is megmozdult volna valami. A helyzetet persze nehezíti az is, hogy jelenleg nincs olyan egységes metódus, amelyet mindenki magára nézve kötelezőnek tartana. Borza Gábor, az ING Pénztárszolgáltató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a vagyon növekedése, a befektetések eredménye, illetve az infláció meglehetősen eltérő irányba téríthet egy-egy számítási metódust, ezért bizonyos, hogy az egységes mutató (bármilyen legyen is az) valakit rosszabbul érintene, míg másoknak kedvezne.
Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Rt. vezérigazgatója szerint gondot jelent, hogy rövid távú hozamszemlélet alakult ki a piacon, ami a pénztárak kockázatvállaló képességét, és így a hosszú távú magasabb hozam kialakulásának lehetőségét csökkenti. Bizonyos ugyanakkor, hogy valamit lépni kell, mivel a piaci szereplők jelenleg burkoltan ugyan, de egymást vádolják az adatok kozmetikázásával.
A PSZÁF célvizsgálatra készülhet
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a közelmúltban épp az ING ellen lépett fel annak egyik hirdetése tartalmát kifogásolva. Az érintett pénztár álláspontja szerint ők még visszafogottak is voltak az előzetes hozamközléssel, hiszen tényleges teljesítményük annál is jobb lett. A felügyelet gyors intézkedése ugyanakkor - alig egy hónap alatt meghozták határozatukat - jelzi, hogy a PSZÁF kiemelt feladatként kezeli a pénztárak ilyen irányú publikációit - vagyis nem zárható ki, hogy a felügyelet ilyen jellegű célvizsgálatokra készül. Idén sokakban még az is megfogalmazódott, hogy csökkenteni kellene a féléves időt, ami az évzárás és a teljesítményadatok publikálása között eltelik (megjegyezzük: tavaly - amikor a pénztáraknak nem igazán volt mit kitenniük az ablakba a gyenge teljesítmények miatt -, csak fehér hollóként jöttek elő pénztári eredmények a jogszabályban meghatározott júniusi időpont előtt). Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke januárban egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a pénztárak elvben február 15-ig képesek lennének auditálni teljesítményüket. Borza Gábor a közgyűlés előtt auditált adatok megjelentetését nem tartja jó módszernek, ám egy előre meghatározott standardok alapján elvégzett becslés megtételére kötelezni szerinte is lehetne a pénztárakat.
Vége a korábbi gentlemen agreementnek
Az élesedő versenyt jelzi a korábban az öt legnagyobb pénztár-üzemeltető által létrehozott Stabilitás Magánnyugdíjpénztári Szövetségen belüli szakítás is. Az Aegon még tavaly jelezte, hogy a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek azt a gentleman agreementet, amely szerint a szövetség tagjaitól átlépők után nem fizet jutalékot az üzletszerzőknek. Bartók János, az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Rt. vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: lépésüket indokolta, hogy versenytársaik nem tartották magukat a megállapodáshoz, az pedig természetes, hogy a tagok egy része időről időre új döntést hoz. A szakember emlékeztetett arra, hogy a biztosítási piacon az átszerződők aránya egy-egy terméknél évente 15-20 százalék is lehet. Az Aegon lépése mindenesetre jelentős mozgást idézett elő, információink szerint az idén a Generali/Évgyűrűk és az ING bizonyosan módosítottak jutalékrendszerükön. A kibontakozó jutalékverseny ugyanakkor tovább ronthatja a pénztári szektor eddig is rendkívül magasnak mondható költségmutatóit. Sipos József, az Allianz Hungária kommunikációs igazgatója és Róth Lajos is úgy véli azonban: a megnövekedett teljesítménykényszer a meglévő tagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése irányába mozdíthatja a piacot. A legjobb stratégia az, ha meglévő tagjainkat igyekszünk minél jobban ellátni, miközben átlátható tájékoztatást nyújtunk számukra - mondta Sipos József, aki szerint talán nem véletlen, hogy az Allianztól lényegében nem tudott elvinni ügyfelet az Aegon.