További Magyar cikkek
Hosszú távra terveztek
A felszámolás sorsára jutó állami részvénytársaságok beszállítói nem óhajtottak évekig várni arra, hogy a felszámolás végén megkapják járandóságuk egy-két százalékát, hanem olcsón eladták követelésüket. - írja a Magyar Hírlap. A vevők, amelyek általában követelésbehajtó társaságok voltak, nem a felszámolástól remélhető csekély összeg kedvéért vásárolták meg a csődtömeget. Általában a volt tulajdonos ellen fordultak: sorra beperelték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot, s a csődbe ment cég teljes tartozását követelték tőle. Azzal érveltek, hogy a részvények több mint 75 százalékát birtokló tulajdonos teljes felelősséggel tartozik a vállalat ténykedéséért. Ezt a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályaira alapozták. Az irányítási jogkört gyakorló többségi tulajdonos ugyanis meghatározhatja a cég gazdálkodását. A világszerte érvényes konszernjogi felelősség értelme az, hogy a beszállítók, a hitelezők kellő védelmet kapjanak. Eddig mintegy ötven per kezdődött az állam több mint 75 százalékos tulajdonaként működő hajdani cégek tartozásai miatt. A követelt összeg kamatokkal együtt elérheti a százmilliárd forintot.
Változó ítéletek
A Fővárosi Bíróság kezdetben hol megítélte a pénzt a követelésbehajtóknak, hol nem. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2000-ben úgy határozott, hogy az állam a teljes tartozásért felelős. Az első fokú ítéletek azóta is eltérők, többnyire azonban elmarasztalják az államot. Az ÁPV Rt. most a hajdani szolnoki tejipari vállalat ügyében kéri a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Az LB gazdasági tanácsa kedden hoz ítéletet.
Az ÁPV szerint az állam nem fizethet
Köteles György, az ÁPV Rt. jogi képviselője úgy véli, az állam nem fizethet. Mint mondta: a konszernjog alapján csak részvénytársaság viselhet felelősséget, ha egy másik részvénytársaságban meghatározó tulajdonrészt szerzett. Az eredeti vagyonkezelő, vagyis az AVÜ nem volt részvénytársaság. Nem hagyományozhatott felelősséget utódaira, az ÁV Rt.-re, majd az ÁPV Rt.-re. Az ügyvéd utalt rá, hogy az 1990 és 1995 között meghozott privatizációs jogszabályok a privatizációs szervezetet is érintették, átalakították, méghozzá bonyolult formában. A zűrzavaros rendelkezéseket kell most a bíróságnak értelmeznie - mondta a jogi képviselő.