A rugalmasság és mobilitás tekintetében ugyanakkor a szlovákok mellett a magyar fiatalokat is pozitív példaként emeli ki a tanulmány, akik például az osztrákoknál lényegesen magasabb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy külföldön vállaljanak munkát.
A megkérdezettek személyes gazdasági helyzetének alakulásával kapcsolatos várakozások tekintetében igen komoly eltérések mutatkoznak a vizsgált államok között. A kirívó optimizmus különösen a román, a lengyel és a szerb fiatalokra, illetve valamivel visszafogottabb mértékben az említett országok lakosságának egészére is jellemző.
Ausztriában sem pesszimistának, sem optimistának nem lehetne igazán nevezni a hangulatot, bár a fiatalok körében itt is a derűlátás az uralkodó.
Törökországban viszont a politikai feszültségekkel és bizonytalansággal, illetve a magas inflációval magyarázza az elemzés a borúlátóbb válaszokat, hazánk esetében pedig a gazdaságpolitikai kiigazítások utáni anyagi nehézségekkel hozzák összefüggésbe a szerzők a hangulat nyomottságát.
A térségbeli társaik többségénél borúlátóbbnak bizonyult török és magyar fiatalok ugyanakkor élen járnak az önállóságra való hajlandóság tekintetében - mutat rá az elemzés. Előbbieknél a megkérdezettek 38, nálunk pedig 22 százaléka vélte úgy, hogy vonzó alternatíva lehet számára az alkalmazotti léten kívüli gazdasági tevékenység.
Arra a kérdésre pedig, hogy elképzelhetőnek tartják-e a külföldi munkavégzést, a szlovák és magyar fiatalok 15, illetve a boszniaiak 14 százaléka felelt igennel, ez alaposan felülmúlja az osztrákok 5 százalékos hajlandóságát.