Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Az üzemidő meghosszabbításának előkészületei 2001-ben kezdődtek, majd 2003-ban megszületett a tulajdonosi döntés is a programról és az engedélyezési eljárás megkezdéséről. A már korábban elindult teljesítménynövelési program nyomán az eredetileg 440 megawattos paksi blokkok – melyek egy korábbi fejlesztésnek köszönhetően már 470 megawatt teljesítményűek – 500 megawatt teljesítménnyel üzemelnek majd, ez nyolcszázalékos növekedést jelent, mondta a Napinak Kovács József vezérigazgató.
Jól áll a bátaszéki WildHorse
Az uránkutatással foglalkozó, ausztrál tulajdonú WildHorse Energy Hungary Kft.-nek a Mecsekben három bányaterülete van, ezek pécsi, dinnyeberki és bátaszéki projekt néven ismertek. A cég tervei szerint 2010-ben nyílhat meg az első bánya Bátaszék közelében, ahol leghamarabb 2012-ben kezdhetnek termelni, ha gazdaságosan működtethető a bánya – mondta Barabás András ügyvezető igazgatótól. A kutatási program eddigi eredményei igazolják a feltételezett uránérctelepek jelenlétét, és hozzájárulnak a kitermelésre legalkalmasabb technológia kiválasztásához. Eszerint 140-230 méter mélységben, körülbelül 1-2,5 méter közötti vastagságú rétegben, 0,01-0,084 százalék közötti urántartalmú érc található.
A másik két területen, vagyis a dinnyeberki és a pécsi térségben a kutatási fázisban tartanak. A korábbi mecseki uránbányák rekultivációjával foglalkozó Mecsek Öko Zrt. profiljába beletartozik az is, hogy közreműködjenek új uránbányák nyitásában is - mondta a Napinak Berta Zsolt vezérigazgató. A környezeti viszonyok és a korábbi bányák lezárásához alkalmazott technológia nem teszik lehetővé, hogy a volt mecseki uránbányákat újra megnyissák, viszont a térségben vannak olyan területek, ahol szóba jöhet a kitermelés megindítása.
Az erőmű négyes blokkján 2006-ban, míg az egyes blokkon tavaly érték el a 108 százalékos, vagyis 500 megawattos teljesítményt. A kettes és hármas blokk a 108 százalékot jövőre éri el – így a négy blokk teljesítménye összesen 150 megawattal nő, mégpedig feleakkora beruházásból, mint amibe egy hasonló teljesítményű gáztüzelésű erőmű felépítése kerülne. A beruházás 3,5 év alatt térül meg, ráadásul öt százalékkal csökkenti az erőmű önköltségét – állapította meg Kovács.
Paks évente 14-15 gigawattóra áramot termel, a magyarországi erőművek közül a legolcsóbban, ezzel a termelés csaknem negyven százalékát biztosítja. Az atomenergia versenyképességét mutatja, hogy a múlt évben a jellemző piaci ár belföldön kilowattóránként 12,3-15,6 forint között mozgott, ehhez képest a paksi ár 9,43 forint volt. Az erőmű blokkjai azonban az eredetileg tervezett harmincéves üzemidejük végéhez közelednek – ez 2012 és 2017 között jár le –, ezért célszerű lépés az üzemidő meghosszabbítása.
Az üzemidő kitolása világszerte egyre gyakrabban alkalmazott módszer, ehhez az erőművek biztonsági színvonala és technikai feltételei adottak. Először az USA-ban kezdtek a lépésen gondolkodni. A kidolgozott átfogó engedélyezési eljárásnak köszönhetően az ott működő 103 blokkból már 48 rendelkezik hatvanéves üzemidőre szóló engedéllyel, és további 10-12 engedélykérelem van a nukleáris biztonsági hatóságnál elbírálás alatt. Az elvégzett vizsgálatok alapján Pakson sincs biztonsági és műszaki akadálya a húszéves hosszabbításnak, valamint ezzel párhuzamosan a teljesítmény növelésének.
A várható évi 1,5-2,0 százalékos energiaigény-növekedés és a magyarországi erőműpark ismeretében 2020-ig mintegy 3-4 ezer megawattnyi új erőművi kapacitás építésével lehet számolni – véli Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója. A szakember szerint a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása stabil bázisnak tekinthető, ezenkívül pedig a megújuló energiaforrások mellett földgáz- – ezt preferálják leginkább a befektetők – és szénerőmű egyaránt létesíthető. Természetesen új atomerőmű építése is szóba jöhet – ennek előkészítését az új energiastratégia is tartalmazza –, de ezt a kérdést tisztán üzleti alapon kell vizsgálni – mondta Kaderják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
