További Magyar cikkek
Újabb szakáruház, a Material Center lakberendezési üzletközpont nyílt meg a minap a fővárosban, s heteken belül átadják az északi és dél-pesti városhatár közelében az Ablon beruházásában készülő két új üzletházat. Belvárosi nagyáruházat tervez a Hennes & Mauritz svéd ruházati lánc, a befektetők környékezik a budai Skálát (vélhetően az ING szerezheti meg), miközben parlagon hever az egykor patinás Corvin és Luxus áruház. Ez van most, de mit hoz a jövő?
Milyen lesz a Mammut 1, ha tényleg megépül a Mammut 3?
Mikor építik át az első nagy hipermarketet, és mikor zárják be a rosszul menő plázákat? Kell-e ennyi városon kívüli kereskedelmi park, és megélnek-e a belvárosi bevásárlóközpontok? Nagyon sok ingatlanbefektető, -fejlesztő, -kivitelező, -kereskedelmi és reklámszakember keresi a válaszokat. A lapunknak nyilatkozók álláspontjából ellentmondásos kép alakul ki arról, hogy milyen irányban halad ez az alágazat. Baross Pál, az ING Real Estate szakértője a növekvő vásárlóerő szerkezeti változásait ecsetelte: fokozatosan kevesebbet költünk ételre, italra, viszont többet divatra, utazásra és a lakásra, házra, kertre. A lakásárak azonban még mindig sok embert akadályoznak abban, hogy az életminőséget javító beruházásokat tegyen. A többségnek nem a csillogó-villogó üzletek, hanem a középkategóriájú bevásárlóközpontok hiányoznak.
Angliában ilyenfajta új generációs pláza a Londonhoz közeli Bluewater, Európa legnagyobb városon kívüli központja. Az egykori bányatelep helyén ma egy három külön plázából álló, de egy fedél alatt működő, 330 üzletet magában foglaló mamut született. Évente 27,5 millióan látogatják, főleg családok. Az üzemeltető tudatosan cseréli a bérlőket, így általában 30-40 új jelenik egy évben.
A britek menők
A britek egy másik elsőséggel is büszkélkedhetnek: a londoni belváros szélén üzemel földrészünk első regionális bevásárlóközpontja, a Brent Cross. Az 1976-ban átadott objektumot többször átalakították, de átláthatóságát sohasem veszélyeztette semmi. A hatalmas, tágas, természetes fényekkel megvilágított belső térben nincs az a nyomasztó érzése a vásárlónak, mint sok plázában, ahol a "Nagy doboz" koncepciónak megfelelően befelé fordulnak az üzletek. Most csupán 115 bolt működik benne, de az üzemeltetők nem bánják, inkább a legjobb divatmárkákat nyerik meg egymás után, s azok örömmel mennek oda, noha üzletet tartanak fenn az Oxford Streeten is. Vonzerő az ingyenes, ötemeletes parkoló, évente 18-20 millióan keresik fel.
Abban csaknem minden elemző egyetért, hogy a belvárosok újjáélesztésében az emberléptékű bevásárló-, szórakoztató és kulturális funkciót hordozó központoknak is óriási szerepe van. A szakáruházak terjeszkedése azonban megállíthatatlannak tűnik, 2006 viszont a felújítások éve lesz - mondta Pál Erika, a Jones Lang LaSalle kereskedelmi ingatlanpiaci szakértője.
Családi bevásárlóközpontok
Egyre több, úgynevezett családi bevásárlóközpont megjelenése várható, és a fejlesztők a megyeszékhelyek után az 50-60 ezres városokban is próbálkoznak majd. Felgyorsul viszont a bérlők cserélődése, külső-belső megújulás és agresszívebb, illetve kifinomultabb marketing szükséges a talpon maradáshoz. Magukat a központokat is márkaként kell kezelni, ekkor tartható meg, illetve esetleg növelhető a mostani vásárlói kör. Több központnál funkcióváltásra van szükség, vélhetően a szabadidős szolgáltatások irányába mennek el az üzemeltetők.
Az Auchan ingatlanos üzletágából önálló céggé fejlődött Immochan vezetője egy minapi szakmai konferencián azt fejtegette: Európában, így Magyarországon is a regionális bevásárlóközpontoké és a városhatárban működő kereskedelmi parkoké a közeljövő. Az üzemeltetőknek azonban fel kell készülni arra, hogy a nagy márkák akár 1000-2000 négyzetméteres helyiségre is igényt tartanak. Turi Tamás, a magyar piacon három Árkád központtal is jelen lévő német ECE Projektmanagement cég bérbeadásért felelős vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy sok múlik a bérbeadó és a bérlők szakmai együttműködésének színvonalán.
Tízéves szerződések
Az Árkádokban polgárjogi társaságot alakítottak, ez határozza meg a központ éves marketingbüdzséjét, a rendezvényeket és a kommunikációs csatornákat. Központjaikban a bérleti díj enyhén emelkedő tendenciát mutat, s törekednek a felfelé ívelő pályán lévő márkák megnyerésére. Alacsony a bérlői cserélődés, általában tízéves szerződéseket kötnek. Egyébként a belváros mint célterület felélesztésébe vetett hit erősödésére utal, hogy az ECE építi fel a következő években Európa legnagyobb belvárosi bevásárlóközpontját Essenben.