Jövő május rontja a büdzsé mérlegét

Lényegében új alapokra kellett helyeznie a Pénzügyminisztériumnak (PM) az Európai Unió számára készített középtávú gazdaságpolitikai programját, miután a főbb paraméterek többsége fényévnyi távolságra került az egy évvel korábban készített jelentésben figyelembe vett számoktól. A külkereskedelem aktivitása harmada az akkor prognosztizáltnak, hasonló mértékben elmarad az ipar és a mezőgazdaság hozzáadott értékének bővülése, a várt duplájára gyorsult viszont a reálbér-emelkedés és ezzel összefüggésben a lakossági fogyasztás.

Mindezek következtében a gazdasági növekedés egy százalékponttal alacsonyabb, 3,5 százalékos lehet idén a tervezettnél - derül ki a programból. A belső kereslet nem várt ütemű bővülését az adósságállomány növekedése finanszírozza, ezt mutatja, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát a PM a tavaly prognosztizált 3-3,5 százalékkal szemben már a bruttó hazai termék (GDP) 5-5,5 százalékára várja.

Mérsékelt ütemű reálbérnövekedésre számítanak

A program szerint mindazonáltal a növekedés 2006-ra elérheti a 4,5 százalékot, amelyet azonban egyre kevésbé az államháztartás kereslete, mintsem az export és a beruházások húznak majd. A központi alrendszerek - költségvetés, tb-alapok, önkormányzatok, pénzügyi alapok - hiánya évről évre egy százalékponttal csökkenhet, hogy sikerüljön teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges három százalék alatti deficitcélt. A bruttó államadósság a mostani 60 százalékról 53 százalékra mérséklődik a ciklus végére.

Mérsékelt ütemű reálbér-növekedéssel számol továbbá a tárca, amelynek mértéke a következő években nem szakadhat el a termelékenység javulásától. A versenyszférában a vállalatok jövedelmezősége, a költségvetési szférában az ésszerű létszámgazdálkodás alapozhatja meg a keresetek emelkedését.

A külső egyensúly további romlásánek megelőzését a behozatal méréskeltebb ütemű növekedése biztosíthatja - a PM szerint. Érdekes megállapítása továbbá a programnak, hogy a csatlakozás közvetlen pénzügyi hatásaként 2004-ben a központi költségvetés egyenlegének romlása várható, ugyanakkor a különböző multiplikatív hatásokból származó közvetett többletbevételek egy része a későbbiekben ellensúlyozza a negatív hatást.

Változik az adórendszer

A dokumentum 2006-ig terjedő kitekintést ad egyebek mellett az adórendszer tervezett változtatásáról. A társadalombiztosítás terén a járulékkulcsok csökkentéséről nincs szó, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése is más ütemben történik, mint amit korábban terveztek. Új elemként jelenik meg az ápolásbiztosítási rendszer, amelyet a bruttó bér egy százalékából finanszíroznak a járulékfizetők, valamint a mezőgazdasági őstermelőknek a kötelező biztosítási rendszerbe való fokozatos bevonása.

A személyi jövedelemadó esetében a különböző forrásból származó jövedelmek egységes adóztatása érdekében a jelenleg 20 százalékkal, elkülönülten adózó jövedelmek - például osztalék, ingatlan-bérbeadás - adóterhelését közelítik az összevont adózás alá tartozó jövedelmekéhez. A társasági és osztalékadót érintő tervezett intézkedések között szerepel a beruházások ösztönzését szolgáló fejlesztési adókedvezmény feltételeinek, továbbá több európai uniós ország gyakorlatát követve a veszteségelhatárolás szabályainak enyhítése.

Tovább tisztulna, pontosabbá válna az egyszerűsített vállalkozói adózás. Az áfa esetében a már ismert változások (25, 12, 0 százalékos kulcsok helyett 23, 15, 5 lép életbe, több szolgáltatást, terméket átsorolnak a felső kulcsba) enyhülnek az adó-visszaigénylést tiltó szigorú rendelkezések, módosul az új beruházások esetén a támogatásokra jutó áfa levonásának szabálya, megszűnik az előcsatlakozási alapból finanszírozott beszerzések jelenlegi 0 kulcsa.

Regisztrációs adó, telekadó, ökoadó

A tervek közt szerepel a kedvezményes kulcs alá sorolt termékkör kiegészítése - egyebek közt a hiteles környezetbarát minősítést elnyert termékekkel és szolgáltatásokkal, a bioélelmiszerekkel és alapanyagaikkal, valamint a fenntartható fejlődés, környezetvédelem témakörét ismertető, népszerűsítő nyomtatott és elektronikus médiatermékekkel, illetve más törvény rendelkezése alapján a megújuló forrásból környezetbarát módon előállított energiával.

A program szerint a gépjárművek fogyasztási adója regisztrációs adóvá alakul át. A jövedéki adóban elképzelhető a cseppfolyós gáz motorüzemanyagok jövedéki adókedvezményének növelése.

A csatlakozástól Magyarországon is - amely az EU egységes vámterületének teljes jogú tagjává válik - közvetlenül alkalmazzák az EU vámjogi és vámeljárási szabályozását, továbbá a kereskedelempolitikáját biztosító vámtétel- és vámkedvezményrendszert. A vállalkozók versenyképességének javítása érdekében kisebb mértékben módosul a helyi iparűzési adó alapja.

Ismét napirendre kerül a számított érték szerinti építmény- és telekadó alkalmazásának biztosítása. Új elvonás lesz a jövő évtől az ökoadó, amelynek egyik eleme az EU minimális követelményeinek is megfelelő, az energiaszektort terhelő energiaadó. A PM ígérete szerint az adónem súlya a következő években fokozatosan növekszik.