Tb-nyugdíj és a pénztári szolgáltatás
A kötelező nyugdíjbiztosítás ilyen jellegű diszpreferálását más önkéntes megtakarításokhoz hasonlítva indokolhatatlannak tartják. Az érvelés szerint a társadalombiztosítási (tb) nyugdíj és a pénztári szolgáltatás formailag azonos kezelése - a kétféle jövedelem teljesen eltérő képződése miatt - aránytalan, előnytelen és igazságtalan a tb-nyugdíj szempontjából. A pénztári szolgáltatás "elvileg" bruttó jellegű, a hozamokkal adómentesen megnövelt összegből (jellemzően tagdíjakból) határozódik meg. Ezzel szemben a tb-nyugdíj nettó jellegű, egyszer már adózott összegként megállapított jövedelem.
Kiforratlan, ellentmondásos
Az észrevételek alapján kérdésesnek látszik, hogy a PM tervezetének megfelelően mentesek lehetnek-e az szja alól az önkéntes és a kötelező pénztár kiegészítő nyugdíjszolgáltatásai, de az ebben a körben alkalmazott (a PM által fennmaradásra szánt) adókedvezményeknél is bekövetkezhetnek negatív változások. A törvénytervezet 231. paragrafusa szerint az őstermelők éves bevételének nagyságától függően kellene a minimálbér vagy annak a fele alapján a járulékot megfizetni. Ez a rendelkezés - hívták fel a figyelmet - a gyakorlatban szinte végrehajthatatlan. Nemcsak az a probléma, hogy egy várható bevételt kellene figyelembe venni, szakértők szerint az is gond hogy a minimálbér 50 százaléka alapján történő járulékfizetés elfogadhatatlanul alacsony összegű nyugdíjat hozhat létre. A NAPI Gazdaság információi szerint egyébként nem egy visszajelzés szerint a PM-javaslat meglehetősen "kiforratlan", helyenként a koherens elképzelések hiánya, másutt pedig jogi ellentmondások miatt.