Csörte a PM és a Fidesz között az adócsomag körül

Nem megalapozottnak, nem reálisnak, populistának titulálta Veres János pénzügyminiszter a mai sajtótájékoztatóján a Fidesz tegnap bemutatott, sőt, a parlamenthez be is terjesztett (pdf-formátum) törvényjavaslatát. A három elemből álló mini-adócsomag csökkentené a benzin jövedéki adóját literenként 13 forinttal, továbbá az alapvető élelmiszerek és távhő áfakulcsát pedig a mai 20-ról 5 százalékra vinné le.

Veres több ponton kritizálta a megemelkedett és folyamatosan emelkedő élelmiszer- és energiaárak féken tartását célzó pakkot, hol egyes elemét uniós előírásokba ütközőnek mondva, hol a drasztikus költségvetési hiánynövekedésre hivatkozva.

Most azt kritizálja a kormány, amit ő tett három éve

A fő pénzügyér a benzin jövedéki adójának csökkentésénél megjegyezte, azt értelmezésük szerint nem lehet csökkenteni. Veres egy uniós megállapodást hozott fel, mely szerint az üzemanyagoknál csak az csökkentheti vissza az uniós minimumszintre a jövedéki adót, aki 2003. január 1-je óta emelt. Idehaza 2003. január 1-je óta változatlan a jövedéki adó az üzemanyagoknál. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, és erről egy EU-rendelet (pontosabban Európai Közösség-rendelet) is szól, hogy ez a megkötés csak a gázolajra érvényes, a benzinre nem vonatkozik. Vagyis a benzinnél hiába nem változott a jövedéki adó 2003 eleje óta idehaza, az az uniós minimumszint felett van, ezért aztán le lehet oda vinni. Magyarán: EU-szabályba nem ütközne a Fidesz javaslata.

Veres említette továbbá, hogy az EU Manchesterben tartott tanácskozásán, 2005 végén született olyan megállapodás, miszerint az áremelkedésre nem jó válasz adóeszközökkel beavatkozni, mivel az nem ösztönözne megtakarításra és torzítaná a keresleti-kínálati viszonyokat. Ez a megállapodás valóban mind a mai napig él, bár az EU-t belülről egyre több kritika éri, mindenesetre nem árt felidézni, a szocialista és akkor még liberális kormány 2005 őszén éppen az üzemanyagár-emelkedést áfacsökkentéssel igyekezett lassítani, megfékezni. Emlékeztetőül: miközben az áfa normál kulcsa 2006. január 1-jétől csökkent a termékek döntő részénél 25-ről 20 százalékra, addig az üzemanyagoknál 2005. október 1-jétől lépett életbe ez a szabály a magyar adórendszerben. Akkor - igaz, még a manchesteri megállapodás előtt - tehát szintén adóeszközökkel harcolt az akkori (részben mai) kormány az áremelkedés ellen, ráadásul mindezt uniós jogba ütköző módon valósította meg.

Mégpedig azért, mert az EU csak három áfakulcs fenntartását engedélyezi és engedélyezte akkor is, ám 2005. október és 2006. január 1-je között négy kulcs volt Magyarországon, 5, 15, 20 és 25 százalékos. Ráadásul furcsamód két normál kulcs volt, hiszen a normál kulcs az üzemanyagoknál 20, más termékeknél pedig 25 százalékos volt.

A fideszes csomagban az alapvető élelmiszerek kulcsát szállítanák le 5 százalékra, ám a pénzügyi tárca értelmezése szerint nem lehet alapvető és nem alapvető élelmiszerekre szétválasztani és más kulcs alá sorolni, mondta Veres. A PM - okulva egy korábbi tapasztalatból - úgy gondolja, hogy nem lehet azt csinálni, hogy például a sertés-, marha- és baromfihúst alacsonyabb áfával sújtjuk, ám a halat meg magasabbal - magyarázták lapunknak.

Nagyon sok pénz hiányozna

Mint tegnapi cikkünkben is megjegyeztük, számításaink szerint a legnagyobb ellenzéki párt bagatellizálja a lépések költségvetési hatását, nem törődve a büdzsé szempontjával és az államháztartási egyenleget az általuk gondoltnál jóval nagyobb mértékben rontanák a lépések. A Pénzügyminisztérium ma bemutatott számításai ezt megerősítik: a tárca kalkulációi szerint az élelmiszereknél az adócsökkentés 260, a távhőnél közel 30, a benzinnél 33 milliárdos bevételkieséssel járna éves szinten. (Tegnapi cikkünkben az élelmiszerekre ennél érdemben kisebb bevételkiesést írtunk, ám belátjuk, hibásan számoltunk és a háztartási végső fogyasztási statisztika alapján valahol 250-280 milliárd körül lehet a kiesés az alapvető élelmiszerek esetében.) Összesen tehát 320 milliárdnál is több pénztől fosztanák meg a büdzsét az adókönnyítések.

Azért a kiadás is csökkenne egy kicsit

Lapunk kérdésére elismerték a tárcánál, hogy az adócsökkentés egyszeri inflációmérséklő hatása miatt kisebb nyugdíjemelésre lenne szükség, ezért kevesebbet emésztenének fel a nyugdíjhoz kötött szociális ellátások is, kisebb béremelést kellene adni a közszférában, vagyis a kiadási oldalon is felmerülne megtakarítás. Ez azonban éves szinten valahol 30-50 milliárd között lenne.

Így összességében a fideszes adócsomag az államháztartási egyenleget 270-290 milliárddal rontanák. Ez Veres szerint nem járható út, nem megengedhető, ezért aztán várja az ellenzéki párt javaslatait ennek ellensúlyozására.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha nem elfogadható a fideszes csomag a kormány számára, akkor a kabinet mégis mivel kíván harcolni az áremelkedés ellen, Veres úgy válaszolt: hiú ábránd azt gondolni, hogy a világban mindenhol tapasztalható élelmiszer- és energiaár-emelkedés a határon megállítható. A kormány - tartva magát az uniós iránymutatáshoz - nem adóeszközöket igyekszik bevetni, hanem például az ésszerű energiafelhasználást kívánja ösztönözni, a fűtési rendszerek korszerűsítését támogatja.

Folytatják

A történetnek nyilvánvalóan nincs vége, az áremelkedés és az arra adandó válasz kormány és ellenzék között vélhetően több héten át vitatéma lesz és a politikusok egyik kedvelt terepe maradhat.