Nem várnak kamatemelést az elemzők

Szinte teljesen egységesek az elemzők a hétfői kamatdöntő ülés kimenetelét illetően, ugyanis a 10 szakértő közül csak egy számít a kamatmódosítására. Így az alapkamat várhatóan továbbra is 8,5 százalékon maradhat, ami azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács sorozatban az ötödik alkalommal dönthet a tartás mellett. Az elmúlt hetek eseményei (a forint árfolyama 272 felett is járt, az állampapírpiacon csak lassan indul be a kereskedés) és bejelentései (IMF, EKB, MNB és kormány) lényegében nem változtattak a (hónapok óta előrejelzett) kamatlefutási pályán.

Arra a kérdésre, hogy segíthet-e a kamatemelés a jelenlegi helyzetben, a szakértők nemmel válaszoltak. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője úgy véli, hogy jelenleg nem a kamatpolitika szigorúságával van a baj, hanem az ország kockázati megítélésével. Véleménye szerint a kamatemelés akár olaj is lehet a tűzre. Kondrát hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben határozottságot kell sugallni és az inflációs kilátások most nem teszik szükségessé a kamatemelést. A szeptemberi inflációs mutatók lassulásról tanúskodtak, ugyanis az évesített fogyasztói árindex 6% alá süllyedt.

Az OTP Bank elemzői szintén úgy vélik, hogy a kamatemelés nem lehet megoldás, a jegybanknak likviditást kell teremtenie. Az árfolyam gyengülésére "normális" esetben a kamatemelés lenne a megfelelő reakció, jelen szituációban azonban más eszközökkel kell megküzdenie a jegybanknak - teszik hozzá az OTP szakértői.

Ambrus Gábor, a 4Cast elemzője szerint valószínűtlen, hogy a kamatemelés friss tőkét vonzana és javítaná a devizafinanszírozás helyzetét. Jelenleg ugyanis a devizafinanszírozás az igazi probléma a magyar piacon.

Változatlan maradt az idei év végére vonatkozó alapkamat előrejelzés is, ugyanis a megkérdezett elemzők konszenzusa továbbra is 8,5 százalékkal számol. Az elemzők többsége tehát úgy véli, hogy ebben az évben várhatóan elmarad a kamatvágási ciklus beindulása.

Mindenki tartást vár

A Reuters által végzett felmérésben a 15 elemző konszenzusa szintén kamattartást vetít előre a hétfői ülésre, és az alapkamat egészen év végéig változatlan maradhat. A megkérdezett szakértők közül csak ketten gondolják úgy, hogy változni fog hétfőn az irányadó ráta, ők 50 bázispontos szigorítást várnak. A Reuters konszenzusából az is kiderül, hogy a múlt hónappal ellentétben (amikor is 2008 decemberére 8,25 százalékos alapkamatot mondtak) az elemzők arra számítanak, hogy idén már nem kezdődik meg a lazítás. Az egy hónappal ezelőtti konszenzus volt az első amikor az elemzők szűk többsége úgy gondolta, hogy a kamatcsökkentésre még a jövő év előtt sor kerülhet.

Javult az inflációs kép

A Reuters felmérése szerint a 2008 decemberi infláció 4,9 százalékra mérséklődhet, ami jelentős javulást mutat az előző havi 5,4 százalékos értékhez képest. Az idei évre vonatkozó átlagos infláció pedig 6,3 százalékra mérséklődhet, ami szintén kedvezőbb képest fest az inflációs folyamatokról. Az éves átlagos infláció jövőre várhatóan 3,75 százalékra süllyedhet - derül ki a Reuters felméréséből.

Nem ilyen biztatóak a magyar gazdaság növekedési kilátásai. Az elemzők ugyanis jelentősen rontottak az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésükön, az egy hónappal ezelőtti 2,15-ről most 1,8 százalékra csökkent. A legdrasztikusabb változás azonban a jövő évet illetően következett be, ugyanis 2009-ben az elemzők szerint 1,2 százalékra lassulhat a gazdaság növekedési üteme, ami nagy mértékű vágást jelent az egy hónappal ezelőtti 2,6 százalékos értékhez képest. Így a pénzügyminiszter héten bejelentett, 1,2 százalékra vonatkozó növekedési prognózisa ezúttal megegyezik az elemzők várakozásaival.

Az államháztartási hiány tekintetében a konszenzus a GDP 3,4 százalékával számol továbbra is az idei évre. A jövő évre az elemzők 3 százalékos hiányt várnak, a kormány héten bejelentett új deficitcélja 3,2 százalék, ami a magánnyugdíjpénztári korrekcióval 2,9 százalékot tesz ki, azaz teljesül a költségvetés hiányára vonatkozó maastrichti kritérium.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!