Hiba volt a kamatemelés

Minden alapot nélkülöz az a magyar gazdaságpolitikai vezetők felől hallható kijelentés, hogy támadás érte október során a forintot - hangsúlyozta a beszélgetésen Szitás Attila. Kiemelte: az ingadozási sáv február végi eltörlése óta az eddiginél is jobban befolyásolják a forint mozgását a nemzetközi befektetői hangulatváltozások; ráadásul a globális kockázatkerülés időszakában megfordult a tőkeáramlások iránya, a feltörekvő piacokról a biztonságosabbnak hitt eszközök felé menekült a tőke. Szitás meglátása szerint három főbb ok jól magyarázta azt, hogy miért gyengült intenzíven október során a forint az euróval szemben: "teljesen racionális lépés" ilyen környezetben az, hogy a külföldi befektetők komoly mértékű magyar állampapírt adtak el és kivonták tőkéjüket az országból; másodszor is, zárták a befektetők olyan tranzakcióikat, amelyek alacsony kamatozású külföldi devizából például a magas kamatozású forintbefektetéseket finanszírozták (carry trade tranzakciók); harmadszor pedig igencsak megcsappant a likviditás a világban, a korábbi likviditásbőség likviditáshiányba csapott át, és a tőke biztonságosabbnak hitt eszközökbe menekülése nyomán a dollár komoly mértékben erősödött az euróval szemben. Ez pedig az euróhoz "kapcsolt" devizák esetében (ide tartozik a forint is) a fentiek mellett is leértékelődési nyomást fejtett ki.

"Nagyon megkérdőjelezhető akció"

Támadás a fentiek mellett azért sem lehetett a forint ellen, mert a bankközi piaci likviditás minimálisra csökkent azokban a napokban, azaz a forint elleni akciókat is csak igen nehezen lehet végrehajtani ilyen időszakokban - jegyezte meg a brókerház kereskedelmi igazgatója. Az MNB által október 22-én végrehajtott 300 bázispontos kamatemeléssel kapcsolatban Szitás úgy fogalmazott: "nagyon megkérdőjelezhető akció" volt, amely legfeljebb átmenetileg alkalmas a helyzet kezelésére.

Amint számos nemzetközi példa mellett a magyar tapasztalat is bizonyítja, a jegybanki intervenció alig, illetve lényegében nem érte el a hatását, még aznap újabb mélypontra ért a magyar fizetőeszköz, és az ünnepnapok alatt új történelmi csúcsot is fejlegyezhettünk 286-os szintnél - emlékeztetett Szitás.

A forint, illetve a magyar állampapírok iránt azért nem volt képes többletkeresletet generálni a kamatemelés, mivel az egész világon eltűnt a kamatéhség - hangsúlyozta a kereskedelmi igazgató. Így csaknem lényegtelen, hogy mekkora a nominális kamatszint egy adott országban - tette hozzá. A devizapiaci intervenciókkal, illetve kamatemelésekkel kapcsolatban a piaci szakember azt mondta: "előbb-utóbb úgyis az lesz az ár, amit a piac akar", azaz nehéz egy trend ellenében beavatkozni.

A devizahitelesek védelmére, a forinthitelesek kárára

Az inflációs megfontolások mellett (tartós forintgyengülés rontja az inflációs kilátásokat) még egy magyarázat lehetett a 300 bp-os kamatemelésre Szitás logikája szerint: a magyarországi (háztartási) devizahitelesek védelme. Utóbbi indokot teljesen hibás megközelítésnek tartja a kereskedelmi igazgató, mert az igen nehéz helyzetbe hozza a forintalapú hitelt felvevőket, miközben igyekszik megmenteni a devizában eladósodott háztartásokat.

"Nincs ingyenebéd" az alacsonyabb havi törlesztőrészletekért a forint és jellemzően a svájci frank közötti árfolyamkockázatot felvállaló adósok számára - hangsúlyozta Taraczky Andrej. Meglátása szerint viselniük kellene a devizában eladósodottaknak azt a kockázatot, hogy ha gyengül a forint, akkor emelkednek a havi törlersztőrészletek. Számítási szerint azonban például egy 2006 áprilisában 170-es CHF/HUF árfolyam mellett felvett hitelen mára annyi "árfolyamnyeresége" keletkezett az adósnak ahhoz képest, mint ha az összeget forintban vette volna fel, amely kompenzálna 18 hónapnyi törlesztőrészletet 187-es CHF/HUF árfolyam mellett. Távolról sem érte tehát nagy tehernövekedés az átmeneti forintgyengüléssel a devizahiteleseket - emelte ki.

A kamatemelés áttételesen a magyar költségvetésben többlet kamatkiadásokat is okoz (igaz az MNB a szigorítással csak az addigra az állampapírpiacon kialakult hozamszintekhez igazodott), azaz "támogatott hitel lett a deviza is" - állapította meg Szitás. A továbbiakkal kapcsolatban a kereskedelmi igazgató azt sürgette, hogy minél hamarabb csökkentse az MNB az irányadó, a hétfői vágás után 11%-os kamatlábát, azért, hogy a recessziós problémákat enyhítse a gazdaságban, és olcsóbbá tegye az álláspontja szerint racionális döntésnek számító forintban való eladósodást. A kamatcsökkentéssel az MNB követné azt a nemzetközi trendet is, amely a fejlett mellett most már a feltörekvő piacokon is kezd kibontakozni - tette hozzá.

Még így is stabil volt a forint

Taraczky Andrej összefoglalója szerint a forint az elmúlt hónapok ingadozásai mellett is az egyik legstabilabb feltörekvő piaci deviza volt, akárcsak az elmúlt éveket tekintve. Amennyiben a 255-ös szinthez viszonyítunk, akkor az elmúlt 7 évben ezen szinttől csak nagyon rövid időre tért el a piaci árfolyam +/-10%-nál nagyobb mértékben az euróval szemben, míg a cseh korona, a lengyel zloty és a török líra esetében a "jellemző" árfolyamhoz képest 15-20%-os kilengésekre többször is volt példa.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!