További Magyar cikkek
Hibás kettéválasztás
Az ÁSZ szakemberei azt is megállapították, hogy az 1999-2003 közötti időszakban nagy problémát okozott az, hogy a tulajdonosi és a szakmai irányítást szétválasztották. A szakmai irányítás a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a tulajdonosi jog gyakorlása a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz (Kövim) került, a hatósági ellenőrzést azonban a posta esetében a Hírközlési Főfelügyelet látta el. A vizsgált négy év során a Magyar Posta Rt.-nek négy tulajdonosi joggyakorlója, három szakmai irányítója, két megbízott és négy kinevezett vezérigazgatója volt. Így nem meglepő, hogy a posta működtetésére kialakított stratégiákat nem a folyamatosság, hanem az elképzelések gyakori változtatása jellemezte.
Az is gondot okozott, hogy a közfeladat ellátását szolgáló postai tevékenység fejlesztésére nyújtott központi költségvetési támogatás csökkent, majd 2000-ben megszűnt.
Elkésett az uniós felkészülés
A koncepcióknál korábban a stratégiai célkitűzések mindegyikét az jellemezte, hogy a Magyar Posta Rt. a versenyképesség biztosítására nem a postai alaptevékenység fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, és így használta fel a fejlesztési forrásokat is. Csupán a 2002-ben elkészített stratégia prioritása az alaptevékenység erősítése. Ez odavezetett, hogy az 1999-2003 közötti években nem valósultak meg azok a fejlesztések és beruházások, amelyek alapját képezték volna az Európai Unióba való belépést követően az uniós normák maradéktalan teljesíthetőségének. Az eredetileg 2002-re megvalósíthatónak tartott egyetemes szolgáltatás teljesítése a folyó intézkedések alapján csak 2004. második felében várható.
Az ÁSZ szakértői szerint negatív következményekkel járhat az is , hogy a posta a pénzkészletek vagyonvédelmét 2002 elejétől egy tiszta profilú vállalkozás formájában működteti. A kiszervezést ugyan törvény írta elő, azaz a JNT Kft. értékesítésére kormányhatározat utasította a postavállalatot, azonban a JNT a magánosítás során kikerülhet a posta felügyelete és szakmai irányítása alól.
Ingatlaneladásokkal kozmetikázott eredmény
A számvevőszék munkatársai részletesen elemezték a cég üzleti teljesítményét is. A posta társasággá alakulásakor a saját tőkéje 15,6 milliárd forint volt, ezen belül a jegyzett tőke 11,6 milliárd forintot ért el. Az átalakulás után 1998 végéig szinte folyamatosan növekvő éves mérleg szerinti nyereségek gyarapították a posta vagyonát. Később, 2002-ben tulajdonosi döntéssel a jegyzett tőkét nagymértékben megemelték, a KöVim összesen 33,9 milliárd forint értékű postabanki részvényt apportált a Magyar Posta Rt. jegyzett tőkéjébe. A vizsgált időszakban, 1999-től 2002-ig a társaság üzemi eredménye folyamatosan csökkent, a mérleg szerinti eredményt az ingatlanok és befektetések értékesítésével javították. Ennek ellenére a Magyar Posta Rt. gazdálkodása 2002-ben jelentős veszteséggel zárt: a 7,1 milliárd forint üzleti veszteség mellett adózás előtt 9,1 milliárd forint veszteség alakult ki. A rákövetkező 2003-as évben a társaság üzleti nyeresége 3,4 milliárd forintra nőtt, adózás előtti nyeresége 60 milliárd forintra emelkedett, ez azonban a postabanki részesedés eladásának következménye volt.