További Magyar cikkek
Ma 38, március elsejétől pedig további 65 postát zár be Budapesten, a megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban a Magyar Posta Zrt. A lépés annak a hatékonyságjavító és költségcsökkentő programnak a része, amelyet a vállalat a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára való felkészülés keretében évekkel ezelőtt indított el. Az intézkedést indokolja az is, hogy a Magyar Posta hálózata túlméretezett, így például Budapesten jelenleg 169 kirendeltség működik, míg a törvény csak 85-86-ot ír elő.
Az elképzelések szerint 2009. január elsejétől valósulna meg a teljes postapiaci nyitás az Európai Unióban. Az Európai Bizottság már elkészítette az ágazat jövőjét szabályozó direktíva tervezetét, amely azonban gyakorlatilag változatlanul hagyja az egyetemes szolgáltatások tartalmát – mondta el Szivi László, a Magyar Posta Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Az EU-ban jelenleg érvényben lévő, alapvetően az egyéni fogyasztókat és helyi közösségeket védő szabályozás előírja, hogy hetente öt napon kell mindenkinek hozzáférést biztosítani a postai szolgáltatásokhoz, megfizethető áron.
Az EB tervezete ebben a formában azt jelenti, hogy a nemzeti postatársaságoknak úgy kellene ellátni ezt a feladatot, hogy közben a piacnyitás miatt elveszíthetik az annak finanszírozásához szükséges bevételeik nagy részét adó kiemelt ügyfeleiket. A Magyar Postának évente 66-70 milliárd forintnyi bevétele van levélpostai szolgáltatásokból, ennek 80 százaléka az 50 gramm alatti küldeményekből származik, ebben a kategóriában még monopolhelyzetben van a vállalat. Problémát jelent az EB-tervezettel kapcsolatban az is, hogy nem készült hozzá részletes felmérés az egyes tagállamok postai piacának helyzetéről – közölte Szivi László.
Most úgy tűnik, a 2009. januári teljes piacnyitás itthon a kisebb volumenű levélforgalmat bonyolító ügyfelek számára számottevő áremelkedéssel járna, hiszen a társaság csak így lesz képes kedvezőbb feltételeket kínálni a nagyfelhasználók számára, amelyekért harcba szállnak az alternatív postai szolgáltatók is. A Magyar Posta potenciális riválisai lehetnek a nagy gyorspostai szolgáltatók – TNT, DHL, UPS, GLS – mellett a hírlapterjesztési hálózatot kiépítő MédiaLog vagy akár a címzetlen küldeményeket (többnyire reklámleveleket) kiszállító cégek közül a nagyobbak.
A Magyar Posta vezetése szerint korai a 2009-es időpont, még nem készültek fel a teljes piacnyitásra, a költségek tekintetében jelenleg nem versenyképes a társaság – vázolta a helyzetet Szivi László. Éppen a költségcsökkentést szolgálja az a tervek szerint jövőre induló folyamat is, amelynek során mintegy 1000 posta üzemeltetését adják át vállalkozóknak. Véleményével koránt sincs egyedül a Magyar Posta, számos európai nemzeti postacég – köztük a francia, olasz, belga, lengyel – is azon az állásponton van, hogy 2011–2012 körülre kellene halasztani a teljes postapiaci liberalizációt – közölte Szivi László.
Ezzel kapcsolatban az európai postatársaságok által létrehozott Epicure szövetség hamarosan kidolgozza saját javaslatait, amelyek az EB postai szolgáltatásokat szabályozó tervezetében szereplő piacnyitási időpont módosítása mellett az egyetemes szolgáltatások finanszírozásával is foglalkozik.