Bedőlt a ppp-csarnoképítési program

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kormány megyei szintű sportlétesítmények - többcélú sportcsarnok, fedett uszoda vagy jégcsarnok - megvalósítására hirdetett programja, hiszen kilenc önkormányzatból mindössze egy, a kiskunfélegyházi vállalta, hogy a sportcsarnokát felépítő és üzemeltető beruházónak 15 évig szolgáltatási díjat fizet: évi mintegy 220 millió forintot, amelyből az állam 45 milliót áll. (A közbeszerzési eljáráson kiválasztott KÉSZ Kft. és létesítményüzemeltető cége, a Mi-Be Kft. 2007 második félévében adja majd át az 1,5 milliárd forint beruházási értékű kiskunfélegyházi sportcsarnokot.) A többi támogatott önkormányzat - Békés, Gyöngyös, Jászberény, Szigetszentmiklós, Veszprém, Mosonmagyaróvár - a túl magas árajánlatok miatt eredménytelenítette a közbeszerzési eljárásokat, míg Bóly és Nagykanizsa a kudarcok láttán leállította a projektek előkészítését - tudta meg a NAPI Gazdaság.

A kormány még 2004-ben, az Európa Terv keretében fogadta el a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programot, amelynek keretében 2006-ig 53 milliárd forint értékű fejlesztést tervezett. Ennek egyik alprogramja minden megyében legalább egy új csarnok építését irányozta elő, 20 milliárd forint értékben. A beruházásokat - a központi költségvetést megkímélve - a magánszféra bevonásával, ppp-konstrukcióban tervezték. E szerint a szolgáltatási díjat 15 évig az önkormányzatoknak kell fizetniük, amihez az állam - korábban a Nemzeti Sporthivatalon keresztül - hozzájárul: tavaly évi 45 millió forintban határozták meg az állami kötelezettségvállalás mértékét az egymilliárd vagy azt meghaladó értékű létesítmények esetében (az ezt a beruházási értéket el nem érő létesítmények esetében ezzel arányosan kisebb az állami szerepvállalás).

Már a mintával is gond volt

A program iránt több önkormányzat is érdeklődött, végül csak kilenc pályázatát fogadták be. A mintaprojektnek tekintett gyöngyösi sportcsarnok esetében az önkormányzat eredménytelenítette a tendert, mivel a beruházók a város által tervezettnél évi 300-400 millió forinttal nagyobb szolgáltatási díjat kértek volna - tudta meg lapunk Balázsi Istvánné városüzemeltetési igazgatóhelyettestől. A város a 2001 óta tervezett rendezvény- és sportcsarnokát így új konstrukcióban, állami támogatás nélkül, de magántőke bevonásával építteti fel. A kivitelezést a gyöngyösi Styl-Építő Zrt. saját beruházásban végzi el a volt honvédségi lovarda területén, amelyért az önkormányzat 16 évig törleszt majd.

Gyöngyöshöz hasonlóan Veszprém sem ppp-ben valósítja meg 15 éve tervezett - a kézilabdacsapatának is otthont adó - új, 5100 fős csarnokát, mivel az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium (az osztrák Porr AG, az UBM AG és a Viadom Építőipari Rt.) 15,1 milliárd forintért vállalta volna az építést és üzemeltetést. Az önkormányzat ezt nem fogadta el, és a további időveszteség elkerülése érdekében maga próbálja felhúzni a csarnokot, várhatóan mintegy 4,5 milliárd forintért: a beruházó a város érdekeltségébe tartozó Közép-Pannon Kft., a kivitelezők pedig veszprémi cégek, illetve egy - a celjei csarnokot is építő - horvát társaság lesz. Jászberény új jégcsarnokának megvalósítása is csúszik, hiszen az egyetlen ajánlatot tevő beruházó a város által előzetesen tervezett évi 105 millió helyett 150-160 millió forint szolgáltatási díjat kért volna az állam által biztosított 45 millió forinton túl, amit a város nem fogadott el. Az állami kötelezettségvállalás mértékét idén áprilisban a kormány megyénként évi legfeljebb - 2007. évi értéken - 50 millió forintban határozta meg. A Sporthivatal jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport-szakállamtitkársága azonban augusztus végén visszavonta a ppp-csarnoképítési programot.