Ki ügyeljen az állami vagyonra?

2005.09.14. 07:52
Kétféle változatban gondolkoznak a szakemberek az állami vagyongazdálkodás átalakítása kapcsán. A Napi Gazdaság értesülései szerint az egyik verzió az államigazgatás kebelén belül képzeli el azt, míg a másik esetben maradna gazdasági társaság fennhatósága alatt a vagyontömeg - bár ez nem feltétlenül az ÁPV Rt. lenne a későbbiekben.

Egy biztos, a privatizációs szervezeti egységekre egyre kevésbé lesz szükség a jövőben, viszont megerősítésre szorulnak a vagyonkezeléssel foglalkozó részlegek. A kormány ez év végéig nyújtja be a vagyongazdálkodás jövőjét meghatározó törvénycsomagot.

A környező országokban is napirendben van az állami vagyonügynökségek szerepének újraírása, pedig ezekben az országokban még bőven tart a privatizációs hullám. Utóbbi egyébként mintha egész Európát elborította volna, a jelek szerint most a postai szolgáltatások magánosítása a sláger. Apró szépséghibája a tervezett ügyleteknek egy-két országban, hogy nem külföldi tulajdonossal képzelik el a jövőt, amiért például Franciaország vagy Olaszország könnyen kiválthatja Brüsszel ellenszenvét.

Japánban a vasutat is eladták
Japánban a parlament feloszlatásához és előrehozott választásokhoz vezetett a privatizációs vita, miután a törvényhozás felsőháza elutasította a posta privatizációjára vonatkozó törvényjavaslatot. A 25 ezer hivatalt működtető és 260 ezer dolgozót foglalkoztató japán posta kezeli a világ legnagyobb betétállományát - a japán haáztartások több mint 60 százaléka itt tartja megtakarításai egy részét - és egyben az ország legnagyobb életbiztosítója. A Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök által vezetett Liberális Demokrata Párt (LDP) múlt vasárnapi elsöprő választási győzelmével elhárultak a posta magánosításának akadályai. A Nihon Keizai Shimbun összefoglalója szerint az elmúlt húsz évben tíz nagyvállalatot privatizáltak - köztük volt a Nippon Telegraph and Telephone Corp., a Japan Tobacco Inc., a Japan Airlines és az államvasutak -, ami 2005 március 31-éig összesen 31 ezer milliárd jent (280 milliárd dollár) hozott a költségvetésnek. Az állami vasúttársaságot, amely 28 ezer milliárd jen adósságot halmozott fel, hét vállalatra bontva értékesítették. A privatizáció módszere leggyakrabban az állam tulajdonában lévő részvények fokozatos értékesítése. Az állami vállalatok többnyire nem fizettek társasági adót, így részvényeik eladásával a kincstár csak az osztalékbevételtől esett el, miközben a magánkézbe került cégek 2004. évi adójának nagysága megközelítette a papírok eladásából származó bevételt.

Franciaország az infrasturktúráját érintő privatizációra készül. Ennek részeként a dél-franciaországi autópálya (ASF) további magánosítását helyezte kilátásba: miután 2002-ben a cég felét eladták, most a fennmaradó hányadot értékesítenék. Bár az autópálya-építés megtérsülése töbnyire kérdéses, fenntartása és működtetése már sokkal népszerűbb, mivel rendszeres jövedelmet biztosít ésa szükséges beruházások, karbantartások előre tervezhetők, kiszámíthatók.

Az energiaszolgáltatás terén a Gaz de France és az Electricité de France privatizációja várható. Ezeken a területeken nem akadályozhatja meg külföldi - értsd uniós - tagállam befektetőinek részvételét, és hasonlóan problematikus volna a WTO-tagországok ilyetén diszkriminálása is. Mindazonáltal, amint azt a közelmúltban az Euópai Bizottság két tagja is nehezményezte, mind Párizs, mind Róma komoly erőfeszítést tesz, hogy akadályt gördítsen stratégiailag fontos vállalataik külföldiek általi felvásárlásának útjába. Olaszország egy bank megvételét akadályozta meg, míg Párizs a Danone élelmiszercégnek a PepsiCo általi akvizícióját gátolta meg.

Az érvényes EU-rendelkezések kivételes esetekben ugyan lehetőséget adnak a külföldi tulajdonlás megakadályozására, de ezek csak nagyon indokolt esetekre, például a nemzetbiztonság vagy közegészség érdekében szóló tilalmakra érvényesek.

Franciaország ezzel szemben tíz szektorra kiterjedő listát állított össze - megszegve az uniós szabályokat. A postai szolgáltatások privatizációja a legtöbb uniós tagállamban a szektor fokozatos liberalizálása nyomán került napirendre - több országban már évek óta megtörtént a részleges magánosítás. Németországban és Hollandiában népszerű is volt a posta megjelenése a tőzsdén, Ausztriában és Olaszországban a közeljövőben kerül rá sor. Az állam mindenütt igyekszik ügyelni arra, hogy a postai szolgáltatások közül ne csak a nyereségesek keljenek el, ezért árukapcsolással, kötelező szolgáltatások átvételével patkolják meg a "kiárusítást".