További Magyar cikkek
"A kormány szerdán döntött a következő két év során megvalósítandó, együttesen több mint ezer milliárd forint értékű út- és közlekedésfejlesztésekről" – írtuk tavaly augusztusban Budai Bernadett kormányszóvivő bejelentése nyomán. Két héttel korábban, július végén maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök büszkélkedett azzal, hogy a kabinet döntött 271 kiemelt projekt támogatásáról, méghozzá nem pártpolitikai alapon, hanem szakértői testület javaslatai nyomán. Majd októberben újabb 71, összesen 135 milliárd forintnyi kiemelt projektről született döntést jelentettek be.
Döntöttek, majd nem történt semmi
Az első kormánydöntés óta nagyjából fél év, de már az utolsó óta is több mint három hónap telt el – júliusban Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még azt jövendölte, hogy az első 191 projekt szerződését ennyi időn belül meg lehet kötni. Ennek ellenére az Index úgy értesült, hogy hazánk eddig egyetlen nagyprojekt úgynevezett támogatási kérelmét sem nyújtotta be Brüsszelbe az unió kormányának, az Európai Bizottságnak.
Az uniós pénzek felhasználásának koordinálásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) tíz nap alatt sem tudták megválaszolni írásban elküldött kérdéseinket arról, hogy helytállóak-e az információink, vagy ha nem, akkor pontosan hány nagyprojekt támogatási kérelmét küldtük már el Brüsszelbe. A beruházások előkészítésével foglalkozó egyik állami cég egyik szakértője, nevének elhallgatását kérve annyit mondott: az elmúlt hónapokban többször át kellett dolgozni a támogatási kérelemhez szükséges, egyébként is bonyolult dokumentációt, változtak például az alapinformációkat tartalmazó projektadatlappal kapcsolatos elvárások.
Az úgynevezett kiemelt projektekhez ugyanis egy támogatási kérelmet kell elkészíteni, és elküldeni az Európai Bizottsághoz. A bizottság a kérelem nyomán dönt arról, mennyi támogatást adható az adott fejlesztésre. A brüsszeli döntést egy támogatási szerződésbe foglalják, a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat ezeknek a szerződéseknek az aláírását követően lehet elkezdeni.
A bizottság magyarországi képviseletén szintén nem kaptunk tájékoztatást arról, érkezett-e már be Brüsszelbe akár egyetlen magyarországi nagyprojekthez kapcsolódó támogatási kérelem. Nem hivatalos brüsszeli forrásaink viszont megerősítették, hogy eddig egyetlen magyar kérelem sem érkezett a Bizottsághoz, ahol úgy számolnak, hogy az első beadványok legkorábban tavasszal érkeznek.
Tavaly kezdték volna
Az NFÜ-től egyebek mellett azt is szerettük volna megtudni, milyen fázisban vannak a közlekedési operatív program nagyprojektjei – a közop keretében osztják ki nagyprojektekre a legtöbb pénzt –, hány nagyprojektet fogadott el a kormány, ezeknek milyen időintervallumban kell elkezdődniük. Azt is megkérdeztük, mely projektek támogatási kérelmét nyújtották már be, mikorra várható a több támogatási kérelem benyújtása, és ezek brüsszeli jóváhagyása. Választ azonban egyetlen kérdésünkre sem kaptunk.
A fejlesztési ügynökség honlapján egyébként több olyan beruházás is szerepel, amelyet a tavalyi ütemezés szerint 2007-ben már el is kellett volna kezdeni. Csak a közopon belül ilyen az M0-s déli szektorának szélesítése, amire 75 milliárd forintot kérünk, és amiről az NFÜ honlapján lévő dokumentumban a mai napig is azt olvashatjuk, hogy 2007-ben elindul. Az NFÜ honlapja szerint tavaly kellett volna megkezdeni a vasutakon a GSM-R rendszer telepítését, amire 56 milliárdos támogatással számol a kormány, valamint az M9-es 51-es főút és 54-es főút közti szakaszának 10 milliárdosra becsült, szintén a kiemelt projektek között szereplő beruházását.
Újabb kormánydöntés jön
Lapunk egyébként úgy tudja – bár hivatalos tájékoztatást erről sem kaptunk –, hogy a kabinet valamikor február első felében tárgyal újra a nagyprojektekről, részben a már elfogadottakról, részben továbbfejlesztésre javasoltakról, de új projektek indítását is be akarják jelenteni. Az NFÜ ezt az értesülésünket sem kommentálta; annyit mondtak: a nagyprojektekről csak február közepe után tudnak részletesebb tájékoztatást adni.
Azt, hogy a fejlesztési program nagyprojektjei, így a közlekedésfejlesztési támogatások megigénylése is késésben van, elismerte lapunknak adott nyilatkozatában Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter is. Kákosy azonban azt mondta: "nem nagyon aggódom a jelenlegi csúszás miatt. Szerintem a határidőinkkel rendben vagyunk."
Holott, ha februárban dönt is a kormány a támogatási kérelmekről, a támogatási szerződések aláírása – a brüsszeli döntési mechanizmust ismerve – akkor is nyár elejére csúszhat. Amíg nincs támogatási szerződés, addig nem lehet megkezdeni a közbeszerzési eljárásokat sem, és a tendereket legkorábban nyáron írják ki, akkor csak őszre lehetnek győztesek. Ez azt jelenti, hogy ha az eljárásokat nem is támadják meg a vesztesek, a legtöbb beruházás csak az utolsó negyedévben kezdődhet, ami például az útépítéseknél azt jelenti, hogy az érdemi munkavégzést csak 2009-ben lehet elkezdeni.