A Pénzügykutató még nagyon vidám
A GDP október elején várt idei és jövő évi 2,0 százalékos növekedését 2008-ra 1,5 százalékra, 2009-re nulla százalékra módosította a Pénzügykutató Zrt., miközben az 2008. évi átlagos inflációs prognózist 6,4 százalékról 6,3 százalékra, a jövő évit 4,3 százalékról 3,7 százalékra csökkentette - mondta az intézet pénteki tájékoztatóján Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs.
"Az előző, október 6-i előrejelzésünk óta szinte minden megváltozott, a pénzügyi, gazdasági válság súlyosabban érinti Magyarországot, mint azt sokan vártuk, amit jelez a jegybank rendkívüli 3 százalékos kamatemelése" - mondta Petschnig Mária Zita. A pénteken megjelent 0,8 százalékos harmadik negyedévi előzetes GDP adat azt jelenti, hogy 2008 első 9 hónapja alatt 1,5 százalékkal emelkedett a GDP, így a Pénzügykutató új, 1,5 százalékos előrejelzése lefelé mutató kockázatot tartalmaz - tette hozzá.
100 ezer állástalan
Az intézet szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya eredményszemléletben az idén 3,4 százalékra csökken, jövőre 2,6 százalékra mérséklődik. Jövőre a háztartások fogyasztása 2,4 százalékkal visszaesik, a beruházások egy százalékkal bővülnek, a kivitel és a behozatal egyaránt 2,5 százalékkal nő - áll a Pénzügykutató új előrejelzésében.
Az infláció már az év végére 5,0 százalék alá esik, jövőre átlagosan 3,7 százalék lesz, ami alacsonyabb a kormány által várt 4,5 százalékos mutatónál. "A foglalkoztatási adatok jelentős romlásával számolunk, a munkavállalók száma 100 ezerrel csökken, a munkanélküliség jövőre 9,2 százalékra nő, a korábban várt 8,0 százalék helyett" - mondta Petschnig Mária Zita.
Elvakultunk
A magyar gazdaság a rosszabb egyensúlyi mutatók miatt sérülékenyebb a környező országoknál, pénzügyi rendszerünket pedig kissé "elvakította" az elmúlt 6-8 év pénzbősége - mondta Várhegyi Éva. Az intézet tudományos főmunkatársa rámutatott arra, hogy a magyar bankok alapvető problémája a devizális illetve lejárati nem megfelelés.
A bankok forrásai ugyanis döntő részben forintban keletkeznek, ugyanakkor kihelyezéseik nagyobb részét devizában számolják el, tehát adósaik, így közvetve a maguk a pénzintézetek is cipelik az árfolyamkockázatot. A lejárati probléma hátterében pedig az áll, hogy forrásaik (betéteik) rövid lejáratúak: 3 hónaposak, illetve egy évesek, ugyanakkor kihelyezéseik, azaz a nyújtott hitelek, ingatlan hiteleknél 10-20 évesek, de még a gépkocsihiteleknél is 4-10 évesek - magyarázta Várhegyi Éva.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
