Öt negyedévig recesszióban lehetünk

Akár öt negyedéven keresztül is eltarthat a gazdasági recesszió Magyarországon, a legrosszabb negyedévben -mégpedig 2009 második negyedében - pedig 2,3 százalékos visszaesés jöhet - ezt prognosztizálja az MNB szakértői gárdája a ma megjelent Inflációs jelentés címet viselő kiadványban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az említett pálya egy borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén állna elő, ám a jegybanki stáb készített egy optimista szcenáriót is az előrejelzéséhez. Nos, ha az optimista - vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, a kevésbé borúlátó - forgatókönyv valósulna meg, még akkor is három negyedéven keresztül mérséklődne a GDP idehaza és csak 2009 utolsó negyedében kecmeregnénk ki a recesszióból.

A jegybanki stáb azért készített a korábbi gyakorlattal szemben két szcenáriót, mert nagyon nehezen ítélhetők meg, láthatók előre viszonylag nagy pontossággal a jövőbeli folyamatok, ezért helytállóbbnak gondolták, hogy a két szélső kimenetel esetén bekövetkező helyzetet vázoljanak fel, így segítve a gazdasági szereplők várakozásainak igazodását.

Visszesés után nehezen tér magához a gazdaság

A két alappálya két bizonytalansági tényezőből fakad. Egyrészt, a második, optimista forgatókönyv akkor állna elő, ha külföldön, a fő kereskedelmi partnereinknél 2009 második felében már élénkülni kezd a gazdaság. (Elemző cégek, nemzetközi intézmények manapság erre számítanak nagyobb valószínűséggel.) Azonban arra is van esély, hogy a gazdasági fellendülés még várat magára, a recesszió még 2010 végéig sem szűnik meg.

A másik bizonytalansági faktor az, hogy idehaza hogyan alakul a banki hitelezés. Az optimista forgatókönyv azt veszi alapul, hogy a bankok csak fokozatosan fogják vissza a lakosságnak és a vállalati szférának nyújtott hitelezést. A kedvezőtlen szcenárióban viszont hirtelen csökkentik le a hiteleket, ezzel azonnali, fájdalmasabb alkalmazkodásra kényszerítik elsősorban a lakosságot.

Egy szó mint száz: ha az optimista forgatókönyv jön be, akkor jövőre a GDP minimálisan, 0,2 százalékkal esik vissza, ám ha a borúlátó szcenárió alapján történnek a dolgok, akkor a gazdasági visszaesés jövőre 1,7 százalék is lehet, és már idén, az utolsó három hónapban a GDP-változás a negatív tartományba csúszik. Előbbi esetben a növekedés 2010-ben 2 százalék körül alakul, ami még így is nagyon szerény teljesítménynek felel meg, míg a pesszimista esetben csupán fél százalékkal nőhet a GDP.

A fentiek egyébként azt is jelzik, hogy a jegybanki stáb jelentősen levágta a gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzését a megelőző, augusztusban készített tanulmányában közöltekhez képest. A gyengébb gazdasági folyamatok mögött a fent már említett romló külpiaci környezeten és visszaeső hiteldinamikán, hitelezésen kívül az is áll, hogy az újabb költségvetési megszorítás a belső kereslet gyengítésén keresztül átmenetileg a GDP mérséklődését okozzák.

Három hónapja még arra számítottak, hogy jövőre 2,6, rá egy esztendőre pedig 3,4 százalékos bővülés lehet Magyarországon. (Összehasonlításképpen: a kormány 1 százalékos jövő évi visszaesésre alapozza a 2009-es költségvetést.) Azóta azonban a világméretű pénzügyi válság alapjaiban rengette meg elemzők, nemzetközi intézmények, befektetők gazdasági folyamatokról alkotott képét, és ez tükröződik a mai jegybanki kiadványban is. Sőt, az MNB az idei gazdasági növekedést is jóval erőtlenebbnek gondolja most, mint három hónappal ezelőtt: az eddig várt 2,2 helyett a tavalyival megegyező, 1-1,1 százalékkal bővülhet idén a gazdaság a jegybanki szakértők legfrissebb kalkulációja szerint.

Jövőre majdnem elérjük az árstabilitást, 2010-ben pedig tuti

A jegybank nemcsak a GDP alakulását látják egészen másképpen a három hónappal ezelőtt gondoltnál, hanem a másik fő paramétert, az inflációt is. Egyrészt lassuló bérdinamikából és megugró elbocsátásokból, másrészt a visszaeső hitelfelvételből fakadó gyenge belső kereslet, másrészt pedig az olaj- és élelmiszerárak csökkenése is az erőteljes dezinflációt segítik majd.

Így az idei 6,2 százalékos átlagos drágulást jövőre az eddig gondolt 4,1 helyett 3,1-3,4 százalékos infláció követheti, vagyis már jövőre szinte teljesül az MNB árstabilitási célja. (Emlékeztetőül: a kormány 4,5 százalékos inflációra alapozza a jövő évi büdzsét.) 2010-ben pedig aztán végképp kipipálhatja az MNB elsődleges céljának teljesítését, mivel a jegybank mostani számítása arról tanúskodik, 2010-ben a drágulás mindösszesen 1,5-1,9 százalék lehet az eddig várt 3 százalékkal szemben.

A hiánycsökkentés 2010-ben elakad

Ami pedig a harmadik nagy figyelemmel követett paramétert illeti, a jegybank szerint már idén mindenféle korrekció nélkül teljesíthetjük a maastrichti költségvetési kritériumot, mivel az államháztartási deficit a GDP 3 százaléka alá megy. Sőt, jövőre a költségvetési tervben előirányzott 2,6 százalék körül alakulhat a hiány, 2,2-2,7 százalék közé eshet az egyes forgatókönyvek bekövetkeztétől függően. Kedvezőtlen jel azonban, hogy az MNB nem várja, hogy ezt követően is folytatódna a deficitmérséklés: 2010-ben 2,3-3,1 százalékra kúszhat fel a költségvetési hiányunk. (A kormány szentül állítja, hogy a deficit 2010-ben 2,2 százalék, a 2009-esnél kisebb lesz.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!