További Magyar cikkek
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában a napokban megjelent ismertető szerint az ECJ előtt C-290/05 számmal szerepel a Nádasdi kontra Vám-és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügy. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2005. március 3-i végzésével úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújt be az EJC-hez.
A magyar bíróság arra kérdésére vár választ, hogy az EK-szerződés 90. cikkelyének első bekezdése megengedi-e az olyan adó fenntartását, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét. Mint emlékezetes, a regisztrációs adótörvény mindmáig hatályos változata újként adóztatja a tetszőleges korú és állapotú, külföldről behozni kívánt autókat.
A fenti ügytől független, C-333/05 szám alatt regisztrált Németh kontra a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2005. július 12-i végzésével utalta az ECJ elé.
A magyar bíróság arra kérdésére vár választ, hogy a magyar regisztrációs adó vámnak, avagy vámmal azonos hatású intézkedésnek tekinthető-e. Ezen kívül a magyar jogszabály összeegyeztethető-e az EK-szerződés 90. cikkében foglalt követelményekkel, illetve megsérti-e a közösségi jog áfával kapcsolatos szabályait.
Bizottsági eljárás
Az Európai Bizottság által október közepén Magyarországhoz intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy a regisztrációs adótörtvény sérti az EK-Szerződésnek a hazai és más tagállamokból származó termékek egyenlő bánásmódjáról szóló rendelkezéseit.
Ezért Magyarországot "hivatalos figyelmeztető levélben" szólították fel arra, hogy számoljon be a más tagállamokból Magyarországra behozott használt gépkocsikra vonatkozó adózási szabályokról.
Ezt követően az Országgyűlés rohammunkában szabta át a regisztrációs adó jövőre hatályos szabályait. Mint megírtuk, várhatóan ezzel ugyanúgy gondok lesznek majd, mivel az új szabályok sem garantálják minden egyes esetben, hogy a behozatalkor kivetett adó nem haladja meg a magyar rendszámú, hasonló használt gépjárművek értékébe beépülő megmaradt adótartalmat.
A portugál példa
Utoljára Portugália próbált évenkénti fix sávokkal csökkenő regisztrációs adót alkalmazni. A nevezetes, és a regisztrációs adóval kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban mindmáig emlegetett Gomes Valente (C-393/98) ítéletben kimondták, hogy egyetlen autó esetében sem engedhető meg, hogy a figyelembe vett értékcsökkenés ne a valódi helyzetet tükrözze.
Abban a perben bizonyos António Gomes Valente azt sérelmezte, hogy a Németországban vett BMW-je után a törvény csak 41 százalékos értékcsökkenést garantált, holott a piaci árak közti különbség 56 százalékra adódott. Az Európai Bíróság ekkor mondta ki, hogy a fix táblázat alapján való adózás nem megengedhető, ha a kül- és belföldi termékek egyenlő elbírálását nem sikerül garantálni. Portugália ezt végül az érdemi fellebbezés, és az egyedi adómegállapítás lehetőségének bevezetésével oldotta meg.