Rendkívüli ülés a 200 milliárdos lyukról

A délután 3 órára meghirdetett kezdés előtt tíz perccel ellepték az üléstermet a sajtó munkatársai, a legjobb helyeket máris elfoglalták.

A bizottsági tagok közül a fideszes Babák Mihály érkezett elsőként a rendkívüli ülésre. Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök még sehol.

Simor András jegybankelnök megjelent az ülésen.

Már csak néhány bizottsági tag hiányzik. Köztük Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki a bizottság elnöke is egyben, nélküle nem kezdődhet el az ülés. Veres János sem érkezett még meg.

A pénzügyminiszter nem vesz részt az ülésen, tájékoztatta az Indexet a tárca illetékese. Verest Kovács Álmos szakállamtitkár helyettesíti. Erre a házszabály ad lehetőséget, Veres hivatali elfoglaltság miatt hiányzik.

Varga Mihály bizottsági elnök is megjött, kezdődik a nagy felhajtás övezte ülés.

Szijjártó Péter fideszes politikus kiegészítette volna az ülés napirendjét azzal, hogy tárgyaljanak a ferihegyi sztrájkról is. A bizottság többsége elutasította a kérést.

A Pénzügyminiszter szakállamtitkára kapta meg elsőként a szót. Ő nem az intézkedésekről, hanem inkább a feladatokról, a jelen helyzetről beszélne.

Már a tavaly év végén frissített konvergenciaprogramban is jelezte a kormány, hogy a külső kereslet gyengébb lehet, erre alternatív makropályát is készített a kabinet, mondta Kovács Álmos.

Az Európai Bizottság a héten tette közzé új előrejelzését az EU egészére vonatkozóan, amely a korábbinál rosszabb gazdasági kilátásokat tükröz. A kormány ezt is figyelembe veszi most, amikor újraszámolja a makromutatóinkat, mondta a PM szakállamtitkára. Meg kell nézni, hogy a kereskedelmi partnereink gazdasága hogyan fog alakulni, tette hozzá, ezért nem hagyhatjuk abba a munkát.

Most 125 milliárd forintos tartalék van a 2009-es költségvetésben, mondta a PM szakállamtitkára. Tudni kell, hogy ez nagyobb volt 67 milliárddal, és nagyobb is lehetne, ha nem ígérte volna oda a kormány a közszolgáknak az elvett 13. havi bérük kompenzációjára ezt a 67 milliárdos céltartalékot.

A jegybank most számolja az új prognózisát, de már annyi látható, hogy a két hónappal ezelőtti előrejelzés pesszimista forgatókönyvénél is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés idén Magyarországon, mondta Simor András. Sőt, még a 2 százalékos elemzői várakozásoknál is mélyebb lehet a recesszió, tette hozzá.

Az európai konjunktúra vártnál rosszabb alakulása, az eddig gondoltnál alacsonyabb infláció, és a hitelállomány szűkülése a három oka a reméltnél is gyengébb hazai gazdasági teljesítménynek, mondta Simor.

Eddig is lazultak a monetáris feltételek, a kamatot csökkentette az MNB november óta, és az árfolyam is gyengébb lett. További lazítás is lehetséges lenne, ám a pénzügyi stabilitást is figyelembe kell venni a döntéseknél, vagyis hogy a befektetők továbbra is finanszírozzák Magyarországot, mondta a jegybankelnök. Folytatta: a túlzott kamatcsökkentés, monetáris lazítás veszélyes is lehet, mert ha a pénzügyi stabilitás felborulna, akkor még mélyebb lenne a recesszió.

Mielőtt még elkezdődne a vita, előbb jó lenne tisztázni, hogyan jutottunk ide, jelentette ki Varga Mihály bizottsági elnök. Emlékeztetett: a kormányfő múlt héten jelezte, hogy hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. A felelősség a kormányt terheli a mostani helyzetért, mondta Varga. Az IMF-fel kötött megállapodásban nem voltak olyan vállalások, amelyek mélyebb szerkezeti változásokat hoztak volna, ezért is találja magát az ország ebben a helyzetben.

Még októberben is arról beszélt a kormányfő, hogy a válság nem éri el Magyarországot, esetleg csak a szele legyinti meg, most pedig mégiscsak úgy látja a kormány, hogy válság van? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője. Ne nézzék hülyének az embereket, szólította fel a PM képviseletében jelen levő szakállamtitkárt.

Orbán Viktor Fidesz-elnök korábbi radikális kamatcsökkentésre tett javaslatát sokan támadták, most pedig azt mondja a jegybankelnök, hogy mielőbb vissza kell adni az októberi rendkívüli kamatemelés mértékét, mondta Szijjártó Péter. Most akkor lehet vagy nem lehet kamatot csökkenteni, szegezte a kérdést Simor András jegybankelnöknek.

Az MSZP vezérszónoka, Szabó Lajos szerint azt kell megválaszolni, hogy összeomlott-e a költségvetés.

A rendkívüli ülést kezdeményező Kóka János SZDSZ-frakcióvezető üdvözölte, hogy Simor András jegybankelnök ebben a fontos kérdésben részt vesz a bizottsági ülésen. Azt viszont nehezményezte, hogy a kormány nem képviselteti magát politikai szinten, hiszen a PM szakállamtitkára van itt Veres János pénzügyminiszter helyett.

A kormány túlértékelte a lehetőségeket és alulértékelte a veszélyeket, húzta alá Kóka János. Ha a kormány többet ad, mint amire lehetősége van, akkor azt később kamatostul veszi vissza, ezt tanítja nekünk ez a mostani helyzet, vont mérleget Kóka. Emlékeztetett: tavaly év végén két részletben 80+120 milliárd forintot szórt szét, ígért oda. Ma több elemzés is arról szól, hogy 200-250 milliárd forintnyi lyuk tátong a büdzsében. Ezt pedig a kiszivárgott hírek szerint adóemeléssel foltozná be a kabinet, mondta a liberális politikus.

Az SZDSZ még decemberben egy indítvánnyal állt elő, hogy az év végi nagy költekezést visszafogják, és mérsékeljék a költségvetési kiadásokat. Akkor a szocialisták ezt a javaslatot lesöpörték az asztalról, emlegette fel Kóka János.

Novemberben-decemberben a kormány még arról beszélt, hogy a közszféra elvett 13. havi bérét kompenzáló kormánydöntés miatt a költségvetésben benne van 110 milliárd forint, és csak 10 milliárdot kell valahol találni a 120 milliárdos kihatású lépéshez. Erre a kormány múlt héten 47 milliárd forintos zárolásról határozott, hogy előteremtse a kompenzációhoz szükséges summát. Ezen a héten már csak 30 milliárdról szólnak a hírek, foglalta össze Kóka, kérve, hogyan is állnak a dolgok a közszféra béreivel.

Kóka felszólította a kormányt: tegye világossá a kabinet, hogy emelni kívánja-e a költségvetés idei hiánycélját (a GDP arányában 2,6 százalék).

Kóka javasolta, hogy a költségvetés felett őrködő független szerv a tervezettnél három héttel korábban, a rendkívüli parlamenti ülésen, január 29-én szavazzon az Országgyűlés a Költségvetési Tanács három tagjáról (Kopits György, Oblath Gábor, Török Ádám), így a február 16-i első tavaszi ülésnapon már meg lehetne hallgatni a Tanács tagjainak véleményét a büdzsé állapotáról.

Ha hatszor-hétszer írnánk át a költségvetést, azzal azt bizonyítanánk, hogy tudunk alkalmazkodni a változásokhoz, vágott vissza a szocialista Molnár Albert a kormányt és a szocialistákat ért vádak miatt.

Most a Fidesz azzal vádaskodik, hogy a költségvetés tavaly őszi tervezésekor látni lehetett, hogy a büdzsé alapját jelentő 0,9 százalékosnál érdemben nagyobb lesz a visszaesés 2009-ben, ám akkor mégis miért nyújtottak be egy sor indítványt, amelyek a hiányt növelték volna - lamentált Molnár Albert MSZP-s képviselő.

Láttam Kahn úrra készített tévéinterjút, de talán testközelből többet lehet tudni arról, hogy az IMF vezérigazgatója miért jött múlt héten Magyarországra - intézte kérdését Molnár Albert a PM szakállamtitkárának, utalva arra, hogy a sajtóban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint esetleg megfeddte a kormányt az IMF-vezér.

Vajon az IMF vezérigazgatója azért jött-e hazánkba, hogy megsimogassa a kormány buksiját (ahogyan azt a kormányoldal interpretálja), vagy ellenkezőleg, felhívja a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben, nem lesz rendben a költségvetéssel (ahogyan az ellenzék értelmezi a Valutaalap első emberének látogatását) - ezen morfondírozott Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

Herényi Károly úgy látja, újabb nemzeti cirkusz körvonalazódik január 29-re. A pénzügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, érvelt az MDF-es politikus, hogy a rendkívüli parlamenti ülésnapon egyetlen konkrét számot sem fogunk megismerni. Akkor meg minek a cécó?