Kamatemelésből -csökkentés, olcsóbbak lesznek a hitelek

2007.04.20. 12:00
A Reuters felmérésében részt vevő 19 elemzőből 15 azt állítja, változatlan marad hétfőn a jegybanki alapkamat, és csak egy számít fél százalékpontos csökkentésre. Decemberben még azt várták, hogy kamatemelés lesz az év első felében. Most azt mondják, májusban akár már csökkenhet is.

Az elemzők nagy többsége szerint a Magyar Nemzeti Bank hétfőn ismét változatlanul hagyja 8 százalékos alapkamatát – derült ki a Reuters havi felméréséből. Az áprilisi felmérésben már nem volt egyöntetű a várakozás, mint februárban és márciusban, hogy a következő ülésen sem változik az alapkamat. A megkérdezett 19-ből három elemző negyed-, egy válaszadó fél százalékpontos kamatcsökkentést jósolt hétfőre.

Májusi búcsú a 8 százaléktól?

A mostani felmérésben folytatódott az a trend, hogy az elemzők egyre korábbi időpontokra, most már májusra teszik a valószínű kamatcsökkentést. Szerintük ugyanis az infláció márciusban elérte a csúcsot, és áprilisban már valamivel alacsonyabb lesz.

Az elmúlt hónapokban egyébként alaposan átrendeződtek a kamatvárakozások. A múlt év végén még voltak, akik nem tartották kizártnak, hogy az MNB visszatér a múlt évi kamatemelésekhez a kormányzati adó- és áremelések esetlegesen tartós inflációs hatásai miatt.

Februárban a monetáris tanács még meg is vitatta egy emelés lehetőségét, márciusra azonban az elemzői felmérésből teljesen eltűntek a kamatemelési jóslatok, és az elemzők többsége az első valószínű csökkentést az év második fele helyett már az első félévre tette.

Az új felmérésben 16 elemző közül már csak kettő akadt, aki szerint a csökkentés átcsúszik a második félévre, a többiek májusra, vagy május körüli időpontra tippeltek. A konszenzus a korábbinál nagyobb, összesen 1,25 százalékpontnyi kamatcsökkentést valószínűsít az év végéig (márciusban ez még csak egy százalékpont volt).

Jövőre tovább erősödik a forint

A kamatoptimizmus erősödését ugyanakkor más tényezők hajtották, mint akár csak egy hónapja. A múlt hónapban jelentős szerepet játszott az elemzői és pénzpiaci kommentárokban a forint erősödése, amit részben az a spekuláció hajtott, hogy az MNB és a kormány a forint lebegtetési sávjának megszüntetéséről dönthet.

A kommentárokban a sávspekulációs utalások azóta megfogyatkoztak, bár a felmérésben az erre a kérdésre választ adó kilenc elemző közül öt nem zárta ki, hogy a forint a jövőben áttérhet a szabad lebegésre. Az árfolyam-előrejelzések a felmérésben ettől függetlenül némileg optimistábbá váltak: a konszenzus az euró ellen 253 forintos árfolyamot vetít előre az év végére, két forinttal erősebbet, mint egy hónapja, 2008 végére pedig 250,50-et (ez 2,25 forintos erősödés).

Árstabilitás 2009-re?

Áprilisra már valamennyi elemző kisebb áremelkedést jósolt, mint korábban, a mostani konszenzus 8,8 százalék volt. Az idei átlagos inflációra némileg, 0,2 százalékponttal emelkedett az előrejelzés, a jövő évre azonban változatlanul már csak 3,7-3,8 százalékot várnak az elemzők, míg 2009-es előrejelzésüket 0,1 százalékponttal 3 százalékra csökkentették. Ez már megfelel az MNB és a kormány középtávú árstabilitási céljának felel meg.

A kamatcsökkentésre valószínűsíthető előrehozását több elemző szerint e héten a februári béradatok erősítették meg. A versenyszféra jutalmak nélkül számolt bruttó bérei februárban 10,6 százalékkal emelkedtek, ami még mindig erős növekedés, de lassabb a januári 12,3 százaléknál. Az MNB ezt az adatot kitüntetett figyelemmel követi, mert a lassuló bérkiáramlás a fogyasztás oldaláról csökkentheti az inflációs nyomást, ami semlegesítheti a meglódult áremelkedések miatt az inflációs várakozásokra esetleg ható felhajtóerőt.

„A béradatok a várakozásokon aluliak voltak, ami megágyazhat egy májusi kamatcsökkentésnek” – írta közép-európai heti piaci jelentésében a Commerzbank, hozzátéve: „ a Monetáris Tanács ezt a szavak szintjén már elő is készítheti”.

Kockázati prémiumok

A kamatcsökkentési várakozásokat az elemzők szerint a tanács tagjainak legutóbbi nyilatkozatai is alátámasztották. A márciusi kamatülés jegyzőkönyvében szerepelt egy mondat, amely szerint a piacokon elvárt magyar kockázati prémiumok csökkenése növelheti a monetáris politika mozgásterét. Az MNB alelnöke, Adamecz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs kockázatok nem szűntek meg. Ugyanakkor 2004-ben volt már rá precedens, hogy a kockázati prémiumok mérséklődése közepette annak ellenére is lehetett kamatokat csökkenteni, hogy az inflációs kilátások nem javultak lényegesen.

Elemzők szerint a kommentárok is megerősítették, hogy a kamatvágás közel lehet, de még nem hétfőn történik meg. Az MNB-t óvatossá teheti az is, hogy a héten többek közt a jen erősödése következtében némileg meggyengültek a magas hozamú devizák, köztük a forint is.