Az alapkamat 8,5 százalékon fog beállni

A Reuters körkérdésében szereplő 25 elemző közül 17 jósolta, hogy hétfőn újabb negyed százalékponttal 8,5 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a monetáris tanács. A további nyolc válaszadó változatlan alapkamatot vár. Ha bejön a többség prognózisa – megegyezően a Portfolio.hu előrejelzésével (lásd keretes írásunkat) –, akkor a márciusban keződödött monetáris szigorítás összesen egy százalékponttal vinné fel a jegybanki kamatszintet.

A többség szerint egy hétfői kamatemelés az utolsó lenne a márciusban kezdődött monetáris szigorítási ciklusban. Arra a kérdésre, hol éri el a csúcsát az alapkamat, 11 elemző válaszolta, hogy 8,5 százaléknál és csak három, hogy 8,75 százaléknál. Öt elemző szerint a kamat már nem emelkedik tovább a múlt hónapban elért, hároméves rekordot jelentő szintről (2005 januárjában még 9 százalékos volt a kamat, februárban ezt 8,25 százalékra, majd a következő hónapban 7,75 százalékra csökkentették).

Még idén lesz csökkentés is

A májusi kamatemelés utánra várt többhónapos szünet után az elemzők többsége szerint még ebben az évben elkezdheti kamatai lefaragását az MNB. Ezt 14 elemző jelezte előre, miközben öten arra számítottak, hogy az első kamatcsökkentésre csak jövőre kerül sor – olvasható a Reuters közleményében.

Többen megemlítették, hogy a hétfői ülésen kialakuló szavazati arány még szorosabb lehet, mint a múlt havi volt. Akkor a tanács hét tagja szavazott emelésre, míg négyen ellene. A változatlan kamat hívei most esetleg azzal érvelhetnek, hogy az inflációs kilátások javulhattak, miután a héten több, mint három éves csúcsra erősödött a forint az euró ellen, 242-höz közeli szintre, ami a legutóbbi kamatdöntés óta mintegy négy százalékos árfolyamerősödést jelent.

A magyar pénzpiaci kereskedők, mint egy hónapja, most is megosztottak a kamatdöntést illetően. Egy másik, szerdán végzett Reuters felmérés szerint az állampapírkereskedők többsége 25 bázispontos kamatemelést, a devizakereskedők többsége azonban változatlan kamatot vár. Ez egy hónapja is így volt, akkor az MNB kamatot emelt.

Drágulás drágulást követ

Több elemző szerint egy változatlan kamatról szóló hétfői döntés árthatna az MNB frissen megerősödött hitelességének. Az ugyanis azt sugallhatná, hogy a bank reagál a rövidtávú árfolyammozgásokra, és meg szeretné akadályozni a forint erősödését annak ellenére, hogy márciusban a forint szabad lebegtetésére tért át.

„Az (új negyedéves jegybanki inflációs) jelentésben az inflációs kilátás nem tud javulni és az MNB úgy tudja hitelesebbé tenni inflációcélzó politikáját, hogy az erős árfolyam ellenére is kamatot emel,” mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A bank szakértői stábja a kamatdöntéssel egyidőben publikálja az inflációs jelentést, és ebben egyes várakozások szerint még az előző jelentésben szereplő 3,6 százaléknál is magasabb átlagos inflációt jelezhet előre 2009-re.

Már a 3,6 százalékos szám is meghaladja a három százalékos inflációs célt és a Monetáris Tanács tagjai azt mérlegelve döntenek a kamatról, hogy ehhez képest inkább felfelé, vagy lefelé mutató kockázatokat látnak. Maguk az elemzők magasabb inflációra számítanak: konszenzus előrejelzésük a múlt havi felméréshez képest 15 bázisponttal emelkedett, 3,9 százalékra. Sőt, a konszenzus szerint az infláció még 2010-ben is magasabb lesz a három százalékos MNB-kormány célnál: 3,4 százalék.

Erre az évre 6,2 százalékos átlagos inflációt vetít előre a felmérés, bár a konszenzus szerint májusban az éves infláció nem csökken tovább az áprilisi 6,6 százalékos szintről.

Vissza fog gyengülni a forint

A forint erősödése, amelyet a februárban eltörölt lebegtetési sáv széléhez közeli opciós pozíciók kiütése is hajtott, akár folytatódhat is, de az elemzők többsége szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama az euró ellen nem marad meg tartósan a sáv széle, 240 közelében. A konszenzus június végére 245-ös szintet mutat, az év végére pedig 250-et, ugyanannyit, mint egy hónappal ezelőtt. Az év végi előrejelzések azonban továbbra is nagyon széles, 242 és 275 forint/eurós sávban szóródnak.

A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések arról tanúskodnak, hogy a kínálati oldalról az elemzők nem számítanak lényegesen nagyobb inflációs nyomásra, bár előrejelzéseik többhónapos csökkenés után némileg emelkedtek, miután az első negyedéves növekedés 1,6 százalékos üteme némiuleg meghaladta az 1,25 százalékos előrejelzést.

Erre az évre 2,2 százalékos növekedést lát előre a konszenzus, kéttizeddel többet, mint egy hónapja, a jövő évre pedig 3,1 százalékot (egytized százalékpontos emelkedés). A növekedés üteme a konszenzus szerint már a második negyedévben gyorsulhat kissé, 1,8 százalékra.