A változatlanság hullámhosszán 2008-ig

Sorozatban már a hetedik hónapban jósolják a Reuters havi elemzői felmérésének résztvevői teljesen egyöntetűen azt, hogy a Monetáris Tanács következő ülésén - ami május 22-én, hétfőn lesz - nem változik a kereskedelmi bankok számára is irányadó, jelenleg 6 százalékos jegybanki alapkamat.

A változatlanság hullámhosszán

A szakemberek szerint a testület annak ellenére sem emeli a kamatot, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen gyengült a forint, a havi inflációs adatok rendre valamivel magasabbak lettek a piaci várakozásoknál és megemelkedtek az inflációs előrejelzések. Sőt, az elemzők jelentős része szerint a kamatcsökkentési ciklusban nyolcadik hónapja beállt szünet akár több mint kétévesre is nyúlhat.

A májusi felmérésben először a konszenzus előrejelzés szerint még a jövő év végén is hat százalékon állhat a jegybanki alapkamat. A januári felmérés két éves időtávra még összesen 75 bázispont kamatcsökkentést vetített előre, ennek a mértéke azonban fokozatosan vékonyodott, és mostanra el is tűnt. Bár a konszenzus szerint még jövő év végén is hat százalék lesz az alapkamat, az addig eltelő időszakban azonban sok elemző szerint felfelé is, lefelé is változhat - olvasható a Reuters felmérésében.

Arra a kérdésre, mi lehet az MNB következő kamatlépése, csak kilenc elemző válaszolt. Közülük öt emelésre számít a következő hónapokban, három csökkentésre az év végén vagy 2007 elején, egy elemző pedig változatlan kamatot jósol 2006-ra. A kamatelőrejelzések ugyanakkor továbbra is nagyon széles sávban - 2006 végére az 5-7,25 százalék, 2007 végére 4,5-7,5 százalék között - szóródnak, ami komoly bizonytalanságot jelez.

Még mindig vár a piac

A jövő éves átlagos inflációt 3,5 százalékra teszi az új elemzői konszenzus. Ez 0,2 százalékponttal magasabb, mint amit egy hónapja vártak, fél százalékponttal magasabb a két hónappal ezelőtti előrejelzésnél és ugyanennyivel haladja meg az MNB középtávú, 3 százalékos inflációs célját. Az éves infláció az elemzők konszenzusa szerint májusban még némileg tovább csökkenhet - az áprilisi 2,3 százalékról 2,2 százalékra -, decemberre azonban már 2,8, míg a jövő év végére 3,4 százalékra emelkedhet.

Az elemzők szerint továbbra is nagy bizonytalanságot jelent, hogy nem ismeretesek a kormány költségvetési terveinek részletei. A fiskális program, amely az eddigi hírek szerint az adók emelésén, illetve a kiadások mérséklésén keresztül az államháztartás hiányának a lefaragását célozza, számos gazdasági fontos gazdasági mutatóra jelentős hatást gyakorolhat, beleértve az államháztartás hiányát, a forint árfolyamát, az infláció szintjét és a kamatszintet.

Az első hírek ezekről a tervekről ideiglenesen erősítettek a forint árfolyamán a hónap elején. Bár a világ emelkedő piacainak gyengélkedése azóta ismét gyengítette a forintot, egy hiteles költségvetési kiigazítás sok elemző szerint akár a forintpiacok újabb erősödését is eredményezheti, ha nem válik nagyon kedvezőtlenné a nemzetközi piaci környezet. A kiigazítási terveknek azonban a hitelességet kiérdemlő részletek híján csak egy részét építették be előrejelzéseikbe az elemzők, ami némi javulást eredményezett például a várt államháztartási hiány mutatókban.

Az idei évben az új elemzői konszenzus szerint az államháztartásnak a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó hiánya a GDP 7,5 százaléka lehet. Ez fél százalékponttal kevesebb az egy hónapja várt deficitnél, de még mindig jóval magasabb a 6,1 százalékos célnál, ugyanakkor alig több, mint 100 milliárd forintos hiánylefaragást jelent, szemben a korményzati források által meglebegtetett 300-350 milliárd forinttal.