További Magyar cikkek
A numizmatikusok élete sem fenékig tejfel, derül ki olvasónk leveléből. Azt kifogásolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által vert emlékérméket a kibocsátáskor szinte lehetetlen megvenni, aztán viszont már csak jóval drágábban lehet hozzájutni. "A pénzeket előjegyzés alapján lehet megvenni, ami már egy évre előre 99 százalékban betelik, pedig szerintem nincs ennyi érmegyűjtő az országban. A kibocsátás másnapján már a Vaterán (és a többin) nagy erőkkel árulják az ötezer forinos pénzeket 9 rókáért" – írta.
Az emlékérme két oldala
Szent Istvánról készült emlékérem
Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. üzlethelyiségeiben lehet megvásárolni, de aki biztosra akar menni, annak valóban érdemes előjegyeztetnie. Előjegyzést a Pénzverőnél és az MNB látogatóközpontjában lehet leadni. Arról a jegybank nem közölt adatot, hogy az előjegyzési listák minden esetben betelnek-e, és ha igen, mennyi idő alatt.
Azt viszont elismerték, elvileg nincs megkötve, hogy egy-egy megrendelő hány érmét jegyeztethet. Ezt a szabályt azonban rugalmasan kezelik, így ha túljegyzésre számítanak, egy ügyfélnek legfeljebb öt darabot jegyeznek elő a Pénzverőnél. Túljegyzés esetén az MNB megemeli a kibocsátandó mennyiséget, hogy minden érdeklődő kaphasson annyi érmét, amennyit szeretne. Továbbá, ha a kibocsátást követő két hónapon belül át nem vett, előjegyzett érméket felszabadítják és értékesítik, bár ilyen eset ritkán fordul elő.
Áfával, áfa nélkül
Akik nem tudnak hozzájutni előjegyzésben, és már a pénzverőnél sem maradt a kiválasztott érméből, azok csak szabad kereskedelmi forgalomban vásárolhatnak. Igaz, van egy olyan szabály, miszerint a kibocsátástól számított három hónapig csak névértéken lehet eladni az érméket, és csak azt követően lehet piaci értéket megállapítani, ám ezt az előírást nehéz betartatni.
Ráadásul jelentős árfelhajtó tényező, hogy miközben a névértéken eladott érme áfamentes – hiszen lényegében pénzt cserélnek pénzre –, addig a névértékénél drágábban eladott érmének a teljes árára már áfa is rakódik. Tehát ha van egy 5000 forintos érménk, és azt 6000 forintért akarnánk eladni, a vevőnek elvileg máris a 20 százalékos áfával növelt összeget, tehát 7200 forintot kell fizetnie.
A jegybank szerint az érmék árát alapvetően a kereslet és a kínálat befolyásolja, de sokszor hat a nemesfémek világpiaci árának változása is. Az évente kibocsátott sorozatok túlnyomó többsége ugyanis nemesfém: az MNB emlékérme-kibocsátási terve alapján évente 1 nem nemesfémből, 4-6 ezüstből és legfeljebb 1 aranyból készült sorozat készül el.
Repülőgép és Szent Erzsébet
A 125 éves Kner Nyomda emlékérme
Előbbiek már megjelentek, az 1000 forintos Libelle repülőgép-sorozatból és a Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára kiadott 5000 forintosból 20-20 ezer készült. Ugyancsak megjelent a magyar várakat bemutató sorozat negyedik része, a gyulait ábrázoló, amelyből 8000-et vertek. Júliusban jelenik meg 10 ezer darab Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójára, októberben 10 ezer a debreceni református nagytemplommal, majd novemberben 10-12 ezer Árpádházi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára.
Két eurót érő ötvenes
Az 50 forintos – amely az 50 forintos pénzérme emlékérme-változata, így kétmillió darabot lehetett verni belőle, de abból csak 12 ezer volt a gyűjtők számára érdekes díszcsomagolt változat – a nemzetközileg is sikeres kibocsátások egyike volt, mondja Listár Dániel. Azt ugyanis a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulójára jelentették meg, és mivel ebből az apropóból az eurózóna minden tagországa kibocsátott egy-egy 2 eurós érmét, az ahhoz kapcsolódó kibocsátások is komoly érdeklődést váltottak ki. A külföldi érdeklődés általában témafüggő, nemzetközi gyűjtői sorozatok esetén akár több ezer érmét is el lehet adni.
Nemcsak az 50 forintos felel meg azonban a hagyományos értelemben vett pénznek. Mindegyik emlékérme magán hordozza mindazokat a jeleket, amelyek pénzzé teszik, így az értékjelzést, a Magyar Köztársaság feliratot, a verési évszámot és a BP. verdejelet is, magyarázza Listár. Így ezek az érmék nemcsak numizmatikai értéket képviselnek, hanem a Magyar Közlönyben megjelenő MNB-elnöki rendelet alapján törvényes fizetőeszközök is – persze sokkal jobban járunk, ha fizettetünk értük, mintha mi fizetünk velük.