A magyar kormány az ország munkaerőpiacának részleges megnyitását kínálja a román állampolgárok számára - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a második magyar-román együttes kormányülést követő sajtótájékoztatón. "Nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyezteti a magyar érdekeket" - mondta, hozzátéve, a magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést arról, megnyitja-e munkaerőpiacát, és ha igen, milyen mértékben a 2007. január 1-én európai uniós tagországgá váló Románia (és Bulgária) állampolgárai előtt.
Ami összeköt
Az együttes kormányülés eredményeinek ismertetése előtt Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a két ország ma jobban érti egymást, mint az elmúlt száz évben bármikor, és ez legalább olyan fontos, mint a tanácskozáson elért megállapodások sora. Ez utóbbiakból kiemelte, hogy felgyorsítják a Budapest-Cegléd-Békéscsaba-román határ szakaszon a vasútvonal felújításának második ütemét, és villamosítják a Püspökladány-Biharkeresztes vonalat. Kitért arra, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezeték, Szeged és Arad között gázvezeték épül, és létrejön - 3-5 milliárd forintos értékben - egy vállalkozásokat támogató közös kockázati tőkealap, amely elsősorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja.
"Az észak-erdélyi autópálya 2013-ig meg fog épülni, és először a Magyarországhoz közelebb eső szakaszok készülnek el" - jelentette be Gyurcsány Ferenc, aki határ menti fejlesztésekről, közös ipari parkok létrehozásáról is szólt. A távirati iroda kérdésére a miniszterelnök elmondta, megállapodás született, hogy együttes történészbizottságot állítanak fel egy közös történelemkönyv megírására, valamint a két ország fele-fele arányban finanszírozza a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását.
Megbékélés kell, etnikai autonómia nem
Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök szerint az együttes kormányülések, a kidolgozott közös fejlesztési, infrastrukturális együttműködési projektek a történelmi megbékélés szellemiségére épülnek. Újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, a román kormány határozottan támogatja a helyi autonómiát, azaz a közigazgatás decentralizációját, de nem fogadja el az etnikai alapon létrejövő autonómiát. Közölte, a román törvények a kulturális és az oktatási autonómia lehetőségeit biztosítják.
Gyurcsány Ferenc azt emelte ki, hogy Európában elfogadottak az autonómia különböző formái, de az is követelmény, hogy többség és kisebbség okos és felelős párbeszédet folytasson erről egymással.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
