Félmillió rossz hazai adós

Az adat - bár talán önmagában is meghökkentő lehet - a teljes képet vizsgálva válik igazán ijesztővé, hiszen a lezárult negyedévet követően a hazai lakossági adósok közül már majdnem félmilliót tartanak számon törlesztési mulasztás miatt. Ez pedig azt jelenti, hogy a megbízhatatlan adósok tömege egy év alatt több mint a másfélszeresére bővült.

Ráadásul miközben a hazai háztartások hitelállománya szünet nélkül emelkedik, addig ezzel párhuzamosan a kilencven napnál régebben lejárt - azaz a nem fizetett hitelek - aránya az elmúlt öt negyedévben szintén rendre magasabb. Pedig a magyar háztartások leterheltsége a többi uniós ország adataival összevetve már most kifejezetten magasnak mondható. Míg az adósságszolgálati ráta itthon 13 százalékra emelkedett az előző év végére, addig az uniós átlag jóval alacsonyabb, csupán 10,5 százalék. Vagyis a mutató szerint a magyar lakosság az összes jövedelmének 13 százalékát már 2007 decemberében a kölcsönök visszafizetésére fordította.

Bár a hivatalos adatokból ez derül ki, azonban a valóság az előbbiekben felvázoltnál valamivel derűsebb lehet: a bankok szerint a statisztikusok által mért adatok kissé csalókák, mivel a magyar lakosságnak jelentős mértékű, be nem vallott jövedelme van. Az viszont mindenképpen aggodalomra ad okot a hitelintézetek magatartásával kapcsolatban, hogy a hitelezési feltételek a PSZÁF jelentése szerint az elmúlt évben lazultak.

Egyebek között nőtt a hitel/fedezet arány, és egyre több bank ad kölcsön jövedelemvizsgálat nélkül, tisztán fedezetalapon, nem is beszélve a deviza-, különösképpen a nemrégiben megjelent jenalapú hitelek kockázatairól. A felügyelet még nem végleges, 2007 végére vonatkozó statisztikáiból kiderül: a bankszektor problémás minősítésű hitelportfóliójának második legnagyobb szeletét 158,81 milliárd forinttal a problémás háztartási kölcsönök teszik ki.

Az állomány egy év alatt nagyjából 45 milliárd forinttal, azaz majdnem negyven százalékkal növekedett. A problémás vállalkozói hitelek állománya - amely a maga 242,4 milliárd forintos volumenével a legnagyobb súlyt képviseli - 2007 decemberében mindössze 12,3 százalékkal volt magasabb, mint 2006 végén. Igazságtalan lenne csupán a bankokat hibáztatni a kialakult helyzetért, a statisztikákból legalábbis gyanítható, hogy a hitelfelvevők kissé felelőtlenül kapnak a kölcsönök után.

Ugyanis a legdinamikusabban az idei első negyedévben a szabad felhasználású jelzálogkölcsönök állománya bővült a hitelpiacon, ezen belül is a svájcifrank- és valószínűleg a jenalapú konstrukciók voltak a legkeresettebbek.