Valér
4 °C
8 °C

Feketelistások is kaphatnak hitelt

2006.11.09. 09:51
Nem fizette hitelét, ezért fekerült a banki feketelistára? Tényleg feketelista a lista, vagyis öt évig egyáltalán nem lehet hitelt felvenni? Az Index körkérdéséből kiderül, hogy egyre több bank hajlandó hitelt adni a rossz adósoknak is, persze csak jelzálog alapút, és sokkal drágábban.

Tavaly a banki adóslistával kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Az ügyfelek többsége a rendszerbe kerülés jogosságát vitatatta, és sokan érdeklődtek arról, hogyan lehet kikerülni belőle. Utóbbi kérdésre egyszerű a válasz: ha jogosan került rá az ügyfél, öt évig a listán marad, és sehogy sem tud lekerülni róla. A határidő előtt csak téves adatközlés esetén törlődhet a neve a központi hitelinformációs rendszer nyilvántartásából. Minimum öt évig tehát minden hitelfelvételnél tudni fogja a bank, hogy rossz adósnak minősítették a rossz adóst. Aki azonban mindezek ellenére kaphat hitelt.

Naprakészen a rossz adósokról

Mi is az a khr?
A központi adós- és hitelinformációs rendszer, közismertebb nevén BAR 1994-től működik. Eleinte csak vállalkozások adatait tartalmazta. 1998-tól a rendszer kiegészült a magánszemélyek adataival is. A rendszert az évek alatt egyre több kritika érte, sokan amiatt panaszkodtak, nem tudnak arról, hogy felkerültek a rendszerbe, nehéz hozzájutni az adatokhoz. Év elején változott a szabályozás és a feketelista hivatalos neve is.

A banki feketelistának - hivatalos nevén központi hitelinformációs rendszernek - a célja, hogy segítse a hitelfolyósítók munkáját, vagyis csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A rendszert a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) üzemeteti, vagyis az összes bank, hitelintézet nekik jelenti le a rossz adósokat, illetve innen kérnek információt az új adósokról. A rendszer teljesen zárt, csak jogszabályban meghatározott adatok kerülhetnek be, és csak szigorú szempontok alapján lehet kikérni onnan adatokat. A rendszerbe öt napon belül kell bevinni minden változást, így az adatbázis naprakész.

A nyilvántartásba vállalkozások és magánszemélyek is bekerülhetnek. Magánszemély akkor, ha lejárt hiteltartozása 90 napon keresztül folyamatosan meghaladja a minimálbér összegét, vagyis jelenleg 62 500 forintot. Fontos: mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a listára kerüljön az adós. Felkerülhet a listára az is, aki hamis adatokat közöl hitelkérelmében, vagy aki hamisított okiratot használ. Figyelni kell arra, hogy nemcsak az adós, vagy az adóstárs kerülhet a listára, hanem a kezes is. És az is ott végzi, aki bankkártyacsalást követ el. A rendszerhez csatlakozott a Diákhitel Központ is, tehát aki megszegi hallgatói szerződését, azt ugyanúgy kezelik, mint bármilyen más szerződésszegést.

Tájékoztatási kötelezettség

A bankok minden esetben kötelesek tájékoztatni ügyfelüket, ha arra készülnek, hogy felteszik adatait a feketelistára. A törvény szerint ezt a végrejhatás előtt 30 nappal kell megtenni, majd miután feltették a listára, nyolc napon belül erről is értesíteni kell az adóst.

Bank Lekérdezés ára
Hitelez a bank?
Budapest Bank 4500
Passzív listásnak, jelzálog alapú adósságrendező konstrukciót
CIB Bank 3000
Passzív listásnak, jelzálog alapút
Citibank
2087
Passzív listásnak, jelzálog alapút
Ella Bank
5000
Nem
Erste Bank
4000
Nem
HVB
4000
Passzív listásnak, jelzálog alapút
K&H Bank 5000 csak kivételes esetekben
OTP Bank 4000 Passzív listásnak, jelzálog alapút
Raiffeisen Bank
5000
Nem

Az ügyfelek évente egyszer ingyen lekérhetik bármely banknál, szerepelnek-e az adóslistán. Ha ezenfelül még egyszer érdekli őket, fizetniük kell. A legolcsóbban a Citibanknál tudható meg, fenn vagyunk-e a feketelistán, itt 2087 forintot kérnek ezért. A CIB Banknál 3000, az OTP Banknál, a HVB Banknál és az Erste Banknál 4000, a Budapest Banknál 4500 forintot kérnek. A K&H Banknál, az Ella Banknál és a Raiffeisen Banknál 5000 forintot kell fizetni.

Az ügyfélnek ki kell töltenie egy úgynevezett ügyféltudakozványt, ezt a pézintézet továbbítja a BISZ-hez. Ezután a BISZ munkatársai néhány napon belül kettős borítékban elküldik az információt a banknak, innen a sértetlen belső boríték kerül az ügyfélhez. A dokumntum tartalmazza az összes adatot, így azt is, hogy melyik pénzintézet kezdeményezte az ügyfél listára kerülését. Bármelyik banknál ki lehet tölteni ezt a kérelmet, nem kell ügyfélnek lenni hozzá.

Kockázati felár

Nagyon sok jelzáloghitelt kínáló társaság hirdeti úgy magát, hogy akár BAR-listásoknak (újabban khr-listásoknak) is ad hitelt, ám körkérdésünkből kiderült, ez egyáltalán nem különleges szolgáltatás. Az Index által megkérdezett bankok nagyobb része úgy nyilatkozott, jelzáloghiteleket hajlandóak feketelistásoknak is adni. Természetesen drágábban, mint a hasonló múlttal nem rendelkezőknek, s kizárólag a passziv listatagoknak, vagyis azoknak, akik már visszafizették tartozásukat, ami miatt felkerültek a listára.

A Citibanknál azok az ügyfelek, akik lezárt státusszal vannak a listán, igényelhetnek személyi kölcsönt, náluk semmi különbség nincs a többi ügyfélhez képest. A CIB Bank ingatlanfedezetes hiteleket ad, külön kockázati díj ellenében. A HVB Banknál is úgy nyilatkoztak, a jelzáloghiteleknél nem utasítják el automatikusan az igénylőt. A K&H Banknál alapesetben nem adnak hitelt, de eseti jelleggel előfordulhat méltányosságból, hogy külön megvizsgálják, tudnak-e hitelt nyújtani. A hitelbizottság döntésében meghatározott, a hitelkockázatot csökkentő feltételek teljesítésekor adhatnak hitelt - jellemzően lakásvásárlási vagy építési hiteleket folyósítanak ilyen esetekben. A Budapest Bank és az OTP Bank hasonlóan jár el, általában ők sem finanszíroznak, de kockázati felárral jelzálog alapú hiteleket adhatnak.

Az Erste Bank nem ad hitelt, mert az, hogy valaki szerepel a listán, olyan információ, amiből a bank az ügyfél fizetési szokásaira következtet. Az Ella Banknál és a Raiffeisen Banknál is azt nyilatkozták, semmilyen módon nem hiteleznek listásoknak.