Multik szaggathatják szét a Túró Rudit

Ahogy a Homár beszámolt róla, Ausztriában feltűnt egy, a magyar Túró Rudira megjelenésében és ízében is erősen hajazó, ráadásul Rudinak keresztelt termék. Véletlen lenne? Egy az Index által megkérdezett tejipari szakértő szerint aligha: a nagy gyártóknak valószínűleg feltűnt az egyre sikeresebb export, és - fogyasztói szokások ide, szokatlan ízkombináció oda -, ha egyszer úgyis lesz Európában Rudi, ők is szakítani akarnak a várt sikerből. Megtehetik: sem a terméket, sem az egyébként a tejiparban komplikáltabbak közé tartozó eljárást nem védi semmiféle jog, így az első osztrák klón is csak neve miatt lesz fogható, ha egyáltalán.

Pedig a hazai, szintén multik kezében levő gyárak már jelentős részben exportra termelnek. Az Index több forrásból összerakott információ alapján az összes itthon gyártott, mintegy tizenegynéhány ezer tonna Rudi fele már elhagyja az országot: ez azt jelenti, hogy a tervezett további terjeszkedéssel a mintegy 100 millió darabos hazai piac mellett - igaz jónéhány országra elosztva - az idén már a külföldi eladásokból származhat a nagyobb forgalom.

Hallgatnak a gyártók

A forgalmi adatokról a gyártók egyáltalán nem beszélnek, sőt, az itthon e piacon kisebb szeletet hasító Danone azt sem árulja el, mely országokba vezette már be a Túró Rudit. A Pöttyössel a hazai piacot uraló Friesland - Dots márkanéven - eddig Szlovákiába, Szlovéniában és Romániában jelent meg, de "további három nyugat-európai országgal olyan stádiumban állnak tárgyalásaink, amelyek biztosítják, hogy az idei év első félévében termékünk biztosan megjelenik a nyugat-európai piacokon" - mondta el Kis Pál István, vezérigazgató. A Danone korábban az Indexnek azt mondta, minden olyan országban megjelennek majd a Duett Rudival, ahol a Duett termékcsaládot már bevezették.

Semmi nem védi a Rudit

Ez egy atombomba, de sajnos számítani lehetett rá - kommentálta az osztrák Rudi forgalmazásának hírét az Indexnek Szakály Sándor, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettese, több tejipari szabadalom benyújtója, aki egyébként az egyike volt a Túró Rudi születésekor bábáskodó szakembereknek. Addig volt igaz, hogy ez az "újgenerációs hungarikumnak" számító termék nem csak nem ismert, de nem is vonzó a külföldiek számára, amíg be nem indult az export - véli a szakember. Mivel a tejtermékek piacán a már jelenlevő termékekkel nehéz egy bizonyos szint után növekedést elérni, az iparág résztvevői nyitottak az új termékekre. Ha pedig a Túró Rudi megjelenik külföldön, a várt sikerből, az új termékre jellemző gyors növekedésből mindenki részesedni akar. És ezt meg is teheti: a Túró Rudit ugyanis mint terméket, illetve előállítását semmi nem védi. Maga név természetesen védett ugyan, és a szakértő szerint ez esetben még az önálló Rudi megjelölés is támadható lehet, de ha valaki egy új fantázia néven lép piacra, bárhol a világon, semmi nem korlátozhatja - akár azt sem, hogy a hazai piacra is belépjen. (Ez egyébként a kezdetekben, főleg a közeli, osztrák gyártónak érdekében is állhat: egy százmilliós piacon ugyanis akár néhány százalékos részesedés is érhet annyit, mint egy új piac kezdeti forgalma).

Szakály Sándor szerint sajnálatos, hogy az egyébként szakmai szempontból több ördöngösséget is magába foglaló gyártási technológia nem élvez védettséget. Ugyanakkor - tette hozzá - az eljárásra kapható védelem csak húsz évre szól, így ha lett volna, le is járhatott volna, ma pedig már valószínűleg hiába is kezdeményezné bárki is, a technológia ugyanis túl széles körben ismert. Így viszont arra lehet számítani, hogy a Túró Rudi szerű, adott esetben akár gyengébb minőségben gyártott termékek lassan beszivárognak számos tejipari cég palettájára, és egy sor országban úgy jelennek meg, hogy senki nem tud a magyar eredetükről.

Perelhető osztrákok?

Az osztrák Landfrisch nem válaszolt az Index írásos megkeresésére, de hazai gyártók sem voltak túl bőbeszédűek a jogi helyzetet illetően: Kiss Beáta, a Danone vállalati külső kapcsolatok igazgatója az Indexnek azt mondta, "a Danone saját termékeinkre természetesen mind szabadalommal, mind védjegyoltalommal rendelkezünk. Éppen pl. a védjegyoltalom miatt Magyarországra legálisan nem hozható be és nem hozható forgalomba külföldi gyártású ilyen jellegű tejtermék Rudi néven". A Friesland valamivel tovább ment: Kis Pál István szerint mivel "Ausztriában a Túró Rudi megnevezés védjegyoltalom alatt áll, ez alapján felmerülhet jogvita". A vezérigazgató szerint a névválasztás copy-gyanús. Ausztriában ez egy teljesen új termék, az áltagos osztrák vásárló eddig ott nem találkozhatott vele. A terméket abban az esetben ismerheti, ha korábban bevásárló turistaként Magyarországon járt.

Az osztrák Rudi forgalmáról a hazai cégek még nem sokat tudnak: mindkét cég néhány hónappal ezelőtt szerzett tudomást róla, Kis Pál István információi szerint jelenleg a Spar és egy másik, helyi lánc üzleteiben kapható a termék, de az eredményekről korai lenne mérleget vonni. Azt ugyanakkor mind a Danone, mint a Friesland hasonlóan látja, eddigi és tervezett exportjuk, illetve az osztrák klón megjelenése ellenére: a csokis túrórúd a külföldiek számára továbbra is idegen, nehezen eladható termék, melynek bevezetése több országban elvégzett preferencia-kutatások szerint igen nehéz feladat. Így az esetleges konkurenciának nem lesz könnyű dolga, még akkor sem, ha ahogy itthon is több gyártó, nem igazán túrót, hanem túró jellegű, de annál krémesebb állagú, lágyabb ízű tölteléket használ.