Túró Rudi Európába megy

Nemzetközi karrierbe kezdhet a Magyarországon negyven éves múltra visszatekintő, születését egy KGST-s "know-how" börzének, népszerűségét a szabolcsiak kitartásának köszönhető Túró Rudi. Magyarország egyik legkedveltebb tejes desszertjének licenszét birtokló két cég, a Danone és a Friesland - szárnypróbálgatásként - eddig egy-egy országba szállította Rudit: a Danone 2002 vége óta Lengyelországba, "Danio Batonik", (fordítása: Danio "rudacska") néven exportált, míg a Pöttyöst gyártó Friesland tavaly év végén jelent meg előbb magyar néven, majd az annak immáron márkanévként védett angol fordításával, Dots-ként a román piacon.

Hiába népszerű itthon, az export kemény diónak számít

Egyedi ízvilág, ismeretlen és előzmény nélküli termék, komoly marketing költségek - így összegezhetőek azok a nehézségek, melyek mindeddig meggátolták a betörést a külföldi piacokra. Nagyon kevés ország fogyasztói szeretik az édes-savanyú ilyen jellegű párosítását, hasonló jellegű termék egész Európában csak Oroszországban és Észtországban ismert egyáltalán - mondta el az Indexnek Kiss Beáta, a Danone Kft. vállalati külső kapcsolatok igazgatója. Kiss Pál István, a Friesland közép-európai regionális igazgatója szerint a nyugaton eleve csak friss sajtként ismert túró és a csokoládé párosítása egyenesen olyan, nem feltétlen kapásból népszerű kuriózumnak számít, mint a magyarok számára a sör keverése üdítővel. A Friesland éppen ezért Romániában tesztelte a Pöttyös bevezetését egy ismeretlen piacra: bár részben éppen a magyar lakosságra építettek, az hamar kiderült, hogy a magyar név nem tartható, a piackutatások szerint az ékezetes betűk a vásárlók többségében nem megbízható, török árukat idéznek.

Az Index kérdésére mindkét cégnél másodlagos kérdésnek nevezték az export beindításának időzítésében az uniós csatlakozás, de megtérülés szempontjából alighanem fontos szempont, hogy Rudi ma már vám nélkül utazhat.

Pornográf asszociációk a névadásánál A hatvanas évek elején a Szovjetunióban a KGST országok élelmiszeripari szakembereinek tartott egyik tapasztalatcsere-ötletbörze jellegű tanulmányút egyik eredménye a Túró Rudi, de ekkor érkezett meg Magyarországra a kaukázusi kefír is - avat be a Rudi-sztoriba Kispál István. A desszert ősének a SZU-ban Eszkimó néven forgalmazott, csokoládéval bevont túró-zsír-vaj keverék tekinthető. A Budapesti Tejipari Vállalat már a hatvanas évek elején elkezdte gyártani a formája, illetve egy a születésekor bábáskodó Rudolf nevű szakember miatt, Klein Sándor által Túró Rudinak elnevezett édességet. A név - pornográf asszociációk miatt - kisebb botrányt kavart, de végül maradhatott. Ma már talán nehezen hihető, de eleinte a Túró Rudi még az akkori viszonyok között sem igazán ment, így aztán a gyártást a mátészalkai tejüzembe helyezték. A hurkatöltővel adagolt, csokiba mártott, majd kézzel csomagolt ős-Rudit a szabolcsiak elkezdték szeretni, és vidéken, majd szerte az országban egyre népszerűbb lett. A rendszerváltáskor már három tejüzem is gyártotta, ennek köszönhető, hogy ezek privatizálása után - a megvásárolt üzemekkel együtt - a licence jogokat a Friesland és a Danone is megszerezte.

Dots és Duett

A Danone a Magyarországon is új, a cég tájékoztatása szerint azonnali gyors sikert aratott Danette Duett Rudival startol. Az itthon kifejlesztett terméket a cég az összes olyan országba tervezi bevezetni, ahol a Danette Duett puding már ismert és szívesen fogyasztott termék - mondta el Kiss Beáta. A pontos lista és az ütemezés titok, de a célterület lényegében egész Európát jelenti - tették hozzá.

Az itthon piacvezető Pöttyöst gyártó Frieslandnak e tekintetben nehezebb dolga lesz, hiszen egy teljesen új terméket kell bevezetnie. Kiss Pál István tájékoztatása szerint a cég országonként kíván haladni, a visegrádi országok után a hosszabb távú tervek között szerepelnek a Benelux államok, ahol az anyacégnek erősek a pozíciói.

Üzleti titkok

A bevezetés költségeiről, arról, hogy meddig maradhat itthon a gyártás, milyen volumenben kezdődik a kinti értékesítés, egyik cég sem árul el részleteket. Kölcsönösen titkolják itthoni értékesítésük adatait is. Kiss Pál István az exporttal kapcsolatban ugyanakkor megemlítette: komoly marketing háttér nélkül nem lehet elindulni, hiszen egy ismeretlen termék nem generálja azt a forgalmat az áruházaknak sem, amely miatt már megéri kitenni valamit a polcokra.