További Magyar cikkek
Sátoraljaújhelytől Tornyiszentmiklósig összesen 21 határállomás vesztette el a funkcióját a szlovák, osztrák és szlovén határszakaszokon azzal, hogy tavaly december 21-én hazánk is csatlakozott a schengeni övezethez. Az átkelőhelyeket legcélszerűbb lenne parkolókká vagy komplex autópálya-pihenőkké átalakítani, az autósok és a kereskedők ugyanis már most erre a célra használják őket.
Bazár a határon
Pénzváltók, sztrádamatrica-értékesítők, büfések kisebb-nagyobb épületei, kezdetleges, összetákolt bódéi fogadják az autóst például az egyik legnagyobb „kiürült” határátkelőnknél, Hegyeshalomnál. Az autósok panaszkodnak, hogy a nagyobb határátkelőkön forgalmasabb időszakokban, például nyáron, a németországi, ausztriai szabadságoltatások idején az autópálya-matricákat vásárlók miatt – hiszen a sztrádák már a határtól fizetősek, és mint írtuk, külföldön csak elvétve lehet magyar matricát venni – gyakran alakulnak ki tumultuózus jelenetek.
Arról, hogy például Hegyeshalomnál ilyen áldatatlan állapotok vannak, tudnak az állami sztrádakezelőnél is, azonban nem tudnak vele mit kezdeni, mondta kérdésünkre Winkler-Virág András, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. szóvivője. Ugyanis még az autópályákon lévő határátkelőknek sem az ÁAK Zrt. a kezelője. Sőt gyakorlatilag most más sem.
Nyolcadik hónapja rendezetlen ugyanis az ingatlanok jogi helyzete, ami megnehezíti az időnként már balkáni viszonyok felszámolását, hiszen nincs, aki foglalkozzon a területek fejlesztésével. A határátkelőkön lévő állami tulajdonú ingatlanoknak – nemcsak az épületeknek, hanem az ingatlanoknak is – a vagyonkezelője még mindig a Vám- és Pénzügyőrség, noha a vagyontörvény szerint át kellett volna adnia őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.
Át kellene adni, de nem adják
A Vám- és Pénzügyőrség az Index kérdésére elismerte: a kezelésében lévő „állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan még nem jött létre az új vagyonkezelési szerződés”. Kérdésünkre, hogy ez nyolc hónap alatt miért nem tudott megtörténni, nem kaptunk választ, csak annyit közöltek, hogy a szerződés „egyeztetése a két szerv között jelenleg is folyamatban van”.
Ennek ellenére a VPOP honlapja arról árulkodik, hogy a vámosok nem átadásban, inkább fejlesztésben gondolkodnak. Szeptember közepén tervezik ugyanis lezárni a többek között a rajkai határátkelőnél lévő irodák bérbeadására és kamionparkoló kialakítására kiírt pályázatot, amellyel a bérbe adni kívánt helységeket 2018 őszéig hasznosítanák.
Továbbadnák, de meg sem kapták
Az MNV szóvivője sem tudta megmondani az Index kérdésére, miért nem kapták meg az ingatlanokat (vagyis azok kezelői jogát). Száraz Gábor folyamatban lévő egyeztetésekről nem beszélt, és azt sem tudta megmondani, hogy miért késlekedik az átadás. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a vagyontörvény értelmében már januártól az MNV-hez kellene ezeknek az ingatlanoknak tartozniuk.
Ha át is kerülnek, akkor sem maradnak sokáig ott, a nemzeti vagyonkezelő továbbadja majd őket az útvagyont kezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak (KKK). Azt, hogy ez mikor történik meg, Száraz Gábor azért nem tudta megmondani, mert még azt sem tudják, ők mikor kapják meg az ingatlanokat a vámosoktól. Az viszont biztos, hogy csak az újabb átadás után, a KKK fog fejlesztésekről dönteni, pontosabban feltehetően megbízza vele a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t.
Valaki tervez majd
Amíg az ügy a hivatalok útvesztőjében bolyong – vagyis még csak nem is bolyong, hiszen el sem indult –, azt sem lehet tudni, hogy mennyi pénzből és mit fognak csinálni az egyes átkelőhelyen. A vámhatóság azt közölte velünk, hogy az ingatlanokról jelenlegi nem készült vagyonbecslés, így azok értékéről nincsenek adataik, szerintük ezt és a fejlesztési tervet az MNV-nek kell elkészítenie.
A vagyonkezelő, ha megkapja az ingatlanokat, valóban készít vagyonbecslést, azt viszont Száraz Gábor nem tudta megmondani, hogy a fejlesztés tervét ki és mikorra fogja megcsinálni. Mindenesetre ha az ügy a jelenlegi tempóval folytatódik, akkor a 21 schengeni határátkelő tartósan a senki földje lesz.