Nem vonzó a vendégmunka

A Profesia.sk adatai szerint például az utóbbi két évben a szlovákok érdeklődése is folyamatosan csökkent a külföldi munkavégzés iránt, nem olyan csábító már számukra Nagy-Britannia, Csehország, Írország, Németország és Ausztria. A korona erősödése, a szlovákiai munkanélküliség csökkenése és az ottani bérek emelkedése miatt többen néznek hazai állás után, sőt, a kormány - hogy enyhítse a munkaerőhiányt - toborzóirodákat akar nyitni Bulgáriában, Moldovában, Szerbiában és Üzbegisztánban.

Bár Romániában - Bulgária mellett - a legalacsonyabbak a bérek az unióban, az OECD jelentése alapján pedig ötször annyian dolgoznak feketén, mint az uniós átlag, mégis több korábban nyugaton dolgozó barátkozik a hazai álláslehetőségekkel. Nem véletlen, ugyanis tavaly 37 százalékkal nőttek a nettó bérek néhány hiányszakmában, főleg a pénzügyi szektorban, az iparban dolgozó városiak jártak jól.

Kizsákmányolják őket, inkább hazamennek

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által készített tavaszi felmérés szerint az uniós taggá vált nyolc országból 2004 óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Az újonnan érkező keletiek száma pedig lényegesen kisebb; a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását az ottani belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. A külföldi munkavállalási kedvnek sok esetben a riasztó tapasztalatok, illetve hírek is gátat szabnak: a BBC egyik nyár eleji beszámolója szerint a brit élelmiszer-feldolgozó és agráripari cégek könyörtelenül kizsákmányolják a vendégmunkásokat.

Mivel a brit álláspiacon elhelyezkedők több mint kétharmada lengyel volt, így főleg az ő számuk csappant meg az országban. Az IPPR elemzése szerint az utóbbi időben hazatérők az otthoni - most már - jobb munkalehetőségek, a lengyel gazdasági növekedés, a zloty erősödése miatt döntöttek az utazás mellett.

Hozzánk nem nagyon jönnek, inkább mi megyünk keletre

A keleti szomszédok nagyobb otthoni munkavállalási kedve Magyarországon is érezhető. Jó példa erre Románia, délkeleti szomszédunk esetében egy év alatt a háromnegyedére apadt a nálunk munkát vállalók száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint Szlovákiából is több mint ötezerrel kevesebben érkeztek hozzánk munkáért.

Míg régiónk más országaiban nagyobb a maradási kedv, mi, magyarok szívesen kacsintgatunk külföldre, akár keletebbre is. Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégeknél becslések szerint akár hatezer magyar is dolgozhat. A kelet-magyarországi régióból ingázók főleg az építő- és a könnyűiparban találnak munkát, ahonnan a román kormány jelzése szerint 300 ezer munkás hiányzik.

A szlovák határ menti ipar is egyre több magyarnak ad munkát, és a szintén szakemberhiánnyal küzdő osztrákok is örömmel toborozzák a nyugat-dunántúli, főleg műszaki közép- és felsőfokú végzettségűeket, akik nem állnak ennek ellent a nagyobb bérek miatt.

Nem véletlen, hogy javul a magyarok külföldi munkavállalási kedve: a KSH adatai szerint az év elejétől számított átlagos reálkereset mindössze 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a mutató 2006 decemberében volt utoljára a pozitív tartományban. A munkanélküliség viszont nőtt idehaza, s április-június között már 7,6 százalékot tett ki.