Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A jegybankelnök nem tudja, mikor lesz nálunk euró

2008.04.01. 20:14
Már céldátuma sincs az euró magyarországi bevezetésének, igaz egyelőre a feltétleket se teljesítjük. Simor András jegybankelnök úgy látja, minél hamarább bevezetjük a közös európai pénzt, annál jobban járunk.

Nem tudom, mikor lesz euró Magyarországon, de minél előbb bevezetjük, annál jobb" - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Pécsett. Simor András a Pécsi Tudományegyetemen második alkalommal megrendezett Pécsi Pénzügyi Napokon úgy fogalmazott: Magyarország többször tűzött ki dátumot az eurózónához való csatlakozáshoz, de egyet sem teljesített annak négy jogi kritériuma közül. A kormány a jegybankkal egyetértésben úgy döntött, hogy addig nem határoz meg új dátumot, amíg közelebb nem kerülünk a feltételek teljesítéséhez.

Az MNB elnöke úgy vélte, "ha azon az úton haladunk, amin az elmúlt másfél évben jártunk, kezdünk közel kerülni ezekhez a feltételekhez, és a kérdést 2009 elején érdemes lesz újra elővenni". Simor András mintegy kétszáz fős hallgatósága, egyetemi oktatók, hallgatók, adóügyi szakemberek előtt hangsúlyozta, hogy a közös valuta eredményeként jelentős bővülés várható majd a külkereskedelemben, eltűnik az árfolyamkockázat, növekszik a gazdaság stabilitása.

A jegybank elnöke szerint az euróval való fizetéshez, de különösen az ország hosszú távú gazdasági növekedéséhez is szükség lenne a szociális kiadások, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére, az adóbázis szélesítésére, a foglalkoztatás bővítésére, továbbá arra is, hogy a kormányzat ne mérsékelje tovább a humán tőkét, az oktatást és az egészségügyet érintő kiadásokat.

Simor András példaként hozta fel, hogy Magyarország olyan jóléti rendszert működtet, amelynek költségei nincsenek összhangban a gazdaság nyújtotta lehetőségekkel. Ráadásul a rendszer számos olyan ösztönzőt tartalmaz, ami az emberek egy részét hosszú időre távoltartja a munkaerőpiactól.

A gyermeknevelési támogatásokra GDP-arányosan a világon a legtöbbet, a bruttó hazai termék 0,8 százalékát költjük, a rokkantak aránya a 40-64 éves korosztályban mintegy 10 százalék, szemben az 5 százalékos európai uniós átlaggal, s annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár 62 év, a magyarok átlagosan 57 éves korukban mennek nyugdíjba - mondta el. Hozzátette: Magyarországon a fejlődés gátja az is, hogy 10 millió lakosából 2,5 millió ember számít nettó befizetőnek a személyi jövedelemadó tekintetében, emellett a gazdaságban kicsi a verseny, még mindig magas az állami tulajdon aránya, továbbá a szomszéd országokhoz képest magas az állami újraelosztás aránya.

Simor András rámutatott, hogy Magyarország a GDP-nek 50, míg Szlovákia például csak a 36 százalékát centralizálja, vagyis ennyit vesz el a gazdaság szereplőitől. A két állam költségvetési kiadásai közti különbség éves szinten 3500-4000 milliárd forint. A jegybank elnöke összehasonlításként megjegyezte: a választók a március 9-iki népszavazáson 40-50 milliárd forintról döntöttek. Az MNB elnökének javaslata szerint Magyarországnak szomszédaihoz hasonlóan alacsonyabb költségvetési centralizációval kellene dolgoznia, mert a jelenlegit a gazdálkodó szektor már nem bírja el. "Ha nem ezen az úton haladunk, akkor a lemaradás irányába haladunk" - fogalmazott.

Simor András megjegyezte, a politikusoknak konszenzusra kellene jutniuk abban, hogy mi a feladatuk: a választások megnyerése, vagy az ország előremozdítása.

A jelenlegi költségvetési konszolidáció előnyös a költségvetési hiány csökkentése tekintetében, de nem tudni, mennyire marad tartós, és az is kérdés, jó szerkezetben valósul-e meg, gyorsan növekedési pályára áll-e a gazdaság. Vannak országok, amelyek ezt korábban sikerrel valósították meg, és vannak, amelyek nem - fogalmazott Simor András.