Mi van a sonkában?

A Magyar Hústermelők Szövetsége felkérte az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht.-t, vizsgálja meg a magyar és az importból származó füstölt sonkaféléket. A vizsgálatra és az állásfoglalásra minden bizonnyal azért került sor, mert tavaly húsvét környékén elárasztotta a magyar piacot az olcsó szlovák sonka.

A vizsgálat megállapította, hogy az import sonka jóval kevésbé minőségi, mint a magyar. Mi is utánajártunk, de nem erre a végkövetkeztetésre jutottunk.

Miért rossz az import?

A magyar előírásoknak megfelelően az itthon készült sonkafélék tartós- vagy gyorspáccal készülnek, ízfokozót, vagy mesterséges tartósítószert nem tartalmazhatnak. Csekély mértékű színezékanyag kerülhet beléjük, és mivel általában sóval tartósítják őket, valamiféle nitritek, nitrátok is, de ezeket mindet fel kell tüntetni a címkéjükön - mondta az Indexnek Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke. A magyar sonka pácolt nyerstermék, és maximum 25 százalékban tartalmazhat páclét - így hústartalma 75 százalék körüli - tette hozzá.

A tavaly tavasszal megjelent importtermékek gyorspáccal készültek, az előállítás során pedig szójafehérjét, vízkötést elősegítő és ízfokozó adalékanyagokat használtak - áll az intézet állásfoglalásában. Ráadásul a nagy páclétartalom miatt hőkezelik őket, vagyis nem nyerstermékek - persze a csomagoláson ez szerepel, csak sokkal kisebb betűkkel, jobban elrejtve jelenik meg a "melegen füstölt" vagy a "forrón füstölt" felirat. Jankó szerint az import termékekbe sokszor belekerülhet akár 40-45 százaléknyi páclé is, így ezeknek csupán 55-75 százalékos hústartalmuk lehet.

A kutatóintézet szerint a húsipari termékek árát az alapanyag befolyásolja leginkább, így az olcsóbb termékek alacsonyabb hústartalmat jelölnek. Legyen szó bármilyen sonkáról, az ezerforintos kilónkénti árat ki kell fizetni annak érdekében, hogy minőségi terméket kapjunk - mondta az Indexnek Jankó Ferenc.

A praktikákat is importáltuk

Miután megérkezett szerkesztőségünkbe a kutatóintézet állásfoglalása, gondoltuk, utánajárunk, és el is látogattunk a közeli hipermarketbe. A fellelhető öt sonkaszerűség közül egyik sem volt import, egy olyan 549 forintos termékkel találkoztunk, melyen nem volt feltüntetve a gyártó, de ezen is szerepelt a "HU" betűpár. A vásárlók egyébként megtanulták a tavalyi leckét: csak az után tették kosarukba hatosával az 549 forintos terméket, miután meggyőződtek arról, hogy magyar gyártmány.

Azt nem tudni, korábban is így volt-e, vagy a magyar gyártók a rafinált szlovákoktól tanultak, de az összes megvizsgált sonka, vagy sonkaszerű kötözött valamin nagybetűkkel szerepelt a "füstölt" szó, amely alatt azonban kicsivel ott állt a "forrón füstölt" kifejezés is - ugyanúgy, ahogy a kutatóintézet importsonka-kritikájában olvasható.

E250, E451, E450, E407, E410, E415, E316, E621

Ez a nyolc szám állt az 549 forintos termék címkéjén. Miután megdöbbentünk a hosszú listán, felhívtuk az ÁNTSZ Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetét, ahol megnyugtattak minket, hogy Magyarországon csak olyan élelmiszerek kerülnek forgalomba, amelyek teljesen biztonságos adalékanyag-mennyiséget tartalmaznak. De! Ez nem jelenti azt, hogy a hosszú "E"-s felsorolást figyelmen kívül lehetne hagyni.

Az E250 nátrium-nitrit, vagyis salétromsó, minden sonkában benne van a pácolás miatt. Ettől marad meg a színe, és segít a tartósításban is - mondta az Indexnek Sohár Pálné, az élelmiszer-adalék és kémiai szennyezőanyag főosztály vezetője. Az E450, E451 és E452 bi-, tri- és polifoszfátokat a húsipar azért használja, hogy a termék víztartó képessége megmaradjon, vagyis, hogy friss maradjon, és a főzés után se essen össze. Az E407 (gyöngyzuzmó), az E410 (szentjánoskenyérliszt), az E316 (karagumi) és az E415 (xantángumi) ugyanazt a célt szolgálják: javítják az állagot. Ezek az adalékanyagok egyébként teljesen természetesek, a gyöngyzuzmót például gyümölcsként eszik a Fülöp-szigeteken. Szakértőnk szerint azért használhatják egyszerre a négy hasonló anyagot, mert együtt erősebben hatnak, vagyis így gazdaságosabb alkalmazni őket. Az E621 nátrium-glutamát ízfokozó, ezzel kevesebb só felhasználásával is megfelelően sós ízt lehet elérni.

Minden bizonnyal a hús kicsi, rossz állagú lehetett, amelyet a kötözés sem tartott volna egyben - véli Sohár Pálné, aki a tradicionális magyar parazstsonkára szavaz, de abból is keveset eszik, és csak húsvétkor, mivel a tudomány mai állása szerint maga a füstölés sem tesz jót a szervezetnek.

Olcsó, drágább - egyre megy?

A hipermarketben nem csak az olcsó, hanem a drága húsok címkéjét is megnéztük. A kilónként 1557 forintos árú füstölt tarja szintén forró páccal készült, dextróz mellett E451, E450, E407, E250 volt benne - vagyis só, állagjavító és vízmegtartó. A füstölt bajai lapocka kilója 1295 forintba került, ugyanúgy, mint a többi forrópáccal készült, és hatféle adalékanyagot tartalmazott: E451, E452, E407, E301, E250, E621 - ebben benne volt minden, ami alapján szakértőnk azt mondta, hogy "kicsi, rossz állagú hús" lehetett - pedig két és félszer annyiba került.

Mindezeket összevetve vagy ne nézzük meg a címkét, és csak csipegessünk a sonkából, vagy ezer helyett sok ezret fizessünk ki kilójáért. A legbiztosabb, ha levesszük a húsvéti menüről, vagy magunk tanulunk meg sonkát készíteni, házilag.