Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Mégis rosszabbak voltak az import húsvéti sonkák, mint a magyarok, de a vízválasztó nem a páclétartalom vagy az ízfokozók, hanem a szójafehérje és a keményítő. Ne vásároljunk olyan előre csomagolt felvágottat, sonkát, amely az E számok mellett szóját vagy keményítőt tartalmaz. Inkább igyunk meg egy pohár vizet! A hatás ugyanaz, ráadásul a víz - ha minden igaz - nem tartalmaz műanyagot.
A húsvéti sonkaevés előtti cikkünkben cáfoltuk, hogy a magyar termékekben ne lenne ízfokozó, vagy ne forró füstöléssel készültek volna, mint azt a Hússzövetség állította. Most kiderült, hogy nem is ezért voltak rosszabb minőségűek az idei import sonkák, henem a szójafehérje és a keményítő miatt.
Húsízű, szilárd víz
Az állományjavító állományának javításáról
Bizonyos adalékanyagok - foszfátok, E 450, 451, 452, antioxidánsok E 300-304, tartósítószerek E 249-252 - gyakorlatilag minden húskészítményben vannak, akár E-számmal, akár kémiai névvel jelölik őket. Olyan eset nem fordul elő, hogy ezek közül nem használnak egyet sem, de ezen felül alkalmaznak szóját és keményítőt. is Ezek mindenképpen többlet vízkötőként és állományjavítóként vannak jelen (megkötik a vízkötőt és javítják az állományjavító állományát). A címkéken az összetevők sorrendjét a felhasznált mennyiség határozza meg: abból az anyagból van benne a legtöbb, amely a felsorolásban a legelső.
A szakértő szerint akkor kell bizalmatlanoknak lennünk, ha a szokásos vízkötő és állományjavító adalékanyagokon - stabilizátorok, sűrítő és zselésítő anyagok; ezek általában minden efféle termékben benne vannak - kívül a termék éppen szóját tartalmaz, vagy módosított keményítőt, esetleg mindkettőt, mert ilyenkor valószínűleg nagy, akár a megengedettnél nagyobb mennyiségű vizet adtak a húshoz. A többletvíz révén csökkenthető az önköltség, így az ár is, de ebben az esetben teljes mértékben igaz a szólás, miszerint "olcsó húsnak híg a leve" - mondta Csapó.
A magas páclétartalom miatt a hús fehérjetartalma kisebb. A szójafehérje hozzáadásakor a termék összes fehérjetartalma megfelelő szinten maradhat, csak húsfehérje helyett szójafehérjét kapunk. A húsból eredő egyéb tápanyagok pedig - a vitaminok és ásványi anyagok - mennyisége is csökken.
Vagyis kis túlzással mesterséges anyagok segítségével húsízűvé és szilárddá változtatott vizet eszünk. Ez nem áll messze a nyolcvanas években felkapott, dekorációs céllal használt, de néha egy-egy hülye rokon által megkóstolt fröccsöntött műanyag gyümölcsfigurától sem.
Az olcsó szlovák miatt lett más a magyar is
Az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht. március végén mérte fel a piacot. Csapó Ildikó szerint a szlovák sonka megjelenésével elmosódott a termékcsoportok közötti különbség: a forrón füstölt áruk úgy néznek ki, mint a füstölt főtt termékek, valójában azonban húsipari értelemben nem főttek, hiszen nem érték el az ehhez szükséges 69 °C-os maghőmérsékletet. A kíméletlen árverseny rákényszerítette a magyar gyártókat is a "szlovák praktika" átvételére, és az idén már a húsvéti áruk egy része forró füsttel készült. Ezzel együtt ezer forint körüli áron azért már lehetett kapni megbízható minőségű magyar terméket.
|
A szakemberek hat jellemző alapján vizsgálták a termékeket, ezeket osztályozták 100-as skálán. Ha valamelyik terméknek egy jellemzője 50 alatti pontot érdemelt, "elfogadhatatlan" minősítést kapott az intézettől.
Hogyan vásároljunk?
A vásárlásnál fontos megnézni, mit tartalmaz a termék. Az összetevők mellett azonban érzékszerveinkre is támaszkodhatunk - mondta Csapó Ildikó. Meg kell nézni, a termék színe eltér-e a megszokottól, van-e a külső felületen korom vagy egyéb szennyeződés, nem engedett-e fel a vákuumtasak, van-e jelentősebb lé- vagy zsírkiválás a tasakban, tapintásra túl puha vagy levet enged-e.Minőségi garanciát jelenthet a megbízható, bevált, minőségre adó gyártó. Igaz, a jelenlegi előírások lehetővé teszik, hogy a gyártó ne szerepeljen a címkén, csak a forgalmazó.
Ne hagyjuk elveszni szép magyar szokásunkat!
"Tisztelt Szerkesztő!
Mindenekelőtt bátorítani kívánom, hogy a "Mi van a sonkában?" című cikkének utolsó mondatával ellentétben ne vegye le a húsvéti menüről a húsvéti sonkát. A húsvéti sonka nemcsak egy hústermék, amit megvásárolunk a nagy áruházakban. A mi speciális éghajlati, társadalmi, kulturális körülményeink között alakult ki, tradíció, nemzeti örökség, a hazai ízek emlékének őrzője. Télen a házi sertésvágások alkalmával azokat a húsokat (egész vagy darabolt comb és lapocka), amelyeket nem tőkehúsként való fogyasztásra szántak, szárazon besózták salétromsó (nátrium-nitrát) és konyhasó keverékével. A kezdeti romlás ellen védett a hideg, mire pedig langyosabbra fordult az idő, a só átjárta és tartósította a húsokat. A felületi romlást megakadályozandó hideg füstre tették, és nagyjából húsvétra készen is volt a sonka, amit a jeles napon főzve fogyasztottak. Szomorú lenne, ha az "új, idegen módi" miatt veszni hagynánk egy szép hagyományt. Közös fellépéssel, a szakma, a hatóságok, a média képviselőinek összefogásával vissza tudjuk fordítani ezt a kedvezőtlen folyamatot. Ehhez ajánljuk közreműködésünket szakembereink és akkreditált kémiai és mikrobiológiai laboratóriumunk támogatásával" - írta levelében Csapó Ildikó, az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht. tudományos tanácsadója.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
