Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az év eleje óta összesen 320 millió forintot költött a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Budapest csúszásmentesítésére és a szokatlanul sok hó eltakarítására. Ebből 180 millió forint az utak sózásának költsége; összesen mintegy 15 ezer tonna sót szórtak szét. Hasonló mennyiségű nátrium-kloriddal terítették be a fővárost tavaly az utolsó másfél hónapban - a tél első hava november 20-án hullott a fővárosra. Így a sózás összköltsége elérte a 380 millió forintot. Ugyanakkor több millió forint körül van a só okozta kár is.
Mérgez
A talajban felszívódó só miatt a növények képtelenek megfelelő vízhez jutni és ez főleg a fiatal fák kiszáradásához vezet - mondta a Napi Gazdaságnak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa. A kiszáradás főleg a fiatal fákat veszélyezteti, míg egy utcai fa telepítése 50 és 100 ezer forint között van. Lenkei hozzátette azonban, hogy egy 50 éves fa eszmei értéke több millió forint is lehet. A talaj túlzott sókoncentrációja indokolja, hogy egyebek között az Andrássy úton lévő fiatal platánokat más fajú fákra kell cserélni - ezen munkálatok költsége szintén milliós nagyságrendű.
A nagyobb forgalmú utak mellett ugyan rendszeresen cserélik a növények alatt lévő talajt, de ez csak a következő téli szezonig nyújt megoldást. Ezzel együtt egy évtizedbe is beletelhet, míg a talajból kiürül a nátrium-klorid. Szintén többmilliós károk keletkeznek egy-egy tél során az utakban és a közművekben. A só ugyanis szétmállasztja a betont és károsítja az aszfaltot, az így keletkező repedésekbe befolyt és megfagyott víz következménye a kátyúk jelentős része.
Más megoldás
A sózás helyett több megoldás is létezik. A járdákat faforgáccsal vagy zúzott kővel lehetne felszórni, míg az utak jégmentesítésére több olyan vegyi anyag is van, amelyik olvasztja a jeget, de nem károsít. Ilyen egyebek között a kalcium-klorid, a karbamid, illetve az ammónium-nitrátot tartalmazó anyagok. Ezekből részben kevesebb is kellene, mint a klasszikus konyhasóból, ráadásul mínusz 20 fok hidegben is hatásosak. A Levegő Munkacsoport szerint még a kálisó használata is jobb lenne a konyhasónál, ám ennek a veszélye az, hogy savanyítja a talajt. Prágában és Pozsonyban egy magyar fejlesztésű anyagot, az úgynevezett transheatet használják. Ez egy környezetbarát folyékony jégoldó, és bár literenkénti ára magasabb, mint a jelenleg használt szereké, de mivel fajlagosan kevesebb kell belőle, gazdaságosabb a többi jégoldónál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
